Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
2312 A KDNP álszentnek ítéli meg azokat a hivatkozásokat, miszerint nem öröm önöknek ilyen intézkedéseket meghozni. Önök azt mondták: lehet máskép p. Most mi mondjuk: lehet másképp, sőt, kellene is másképp. Mindezen általános észrevételek után rátérek az oktatás témakörére. Örülök neki, hogy itt van az államtitkár úr, és ő is hallgatja, amit elmondok. Az SZDSZ egyik vezérszónoka azt mondta, hogy a Bo kroscsomag nem érinti a közoktatás egészét. Ez nem felel meg a valóságnak: igenis érinti, hosszú távon nagyon keményen fogja érinteni a közoktatás egészét, arról nem is beszélve, hogy ezzel összefüggnek más dokumentumok, a közoktatás fejlesztési kérdése, a felsőoktatás fejlesztési koncepciója, a nemzeti alaptanterv koncepciója - hogy csak néhányat említsek. Talán csak annyit hadd tegyek hozzá - bízom benne, hogy a miniszter úr majd meg fog cáfolni , hogy a miniszter úr azt mondta, mintegy 60 ezer pedagógu s felesleges. (Dr. Bokros Lajos: Nem mondtam ilyet.) Bízom benne, hogy ezt időközben felülbírálta... (Juhász Pál: Merthogy nem is mondott ilyet!) ..., de a nemzeti alaptanterv koncepciójából is ki lehet olvasni egy körülbelül 1520 százalékos közoktatási pe dagóguslétszámleépítést. A felsőoktatásról hadd mondjak néhány szót! A Bokroscsomag 3 százalék leépítést tartalmaz a személyi kiadásoknál, 10 százalékot a felhalmozási tételeknél, 15 százalékot a fejezeti kezelésű célok megvalósításánál. A 3 százalék leé pítés természetesen nem egyszerűen 3 százalék lesz. (Dr. Szabó Zoltán: Miért?) Hogyan valósítja meg mindezt az MKM? Az MKM egységes 3 százalékot tervez. Ezt nagyon nagy hibának tartom. Az elképzelés önmagában is bizonyítja, hogy a minisztérium vezetése nem ismeri a felsőoktatás problémáit, különösen nem ismeri a vidéki felsőoktatási intézményeket. De azt is meg kell kockáztatnom, hogy nem érdekli sem az oktatás, sem a felsőoktatás, sőt egyáltalán nem tud, de nem is akar fellépni szakterülete érdekében. Ez a Kereszténydemokrata Néppárt számára elszomorító. Az elvonásokkal kapcsolatos további példákhoz felhasználom a pótköltségvetés adatait is - bízom benne, hogy azért ez is összefüggést jelent, hisz általános vitáról van szó. (19.00) A további példák: a felső oktatási kutatás 34 millióval rövidül meg, a speciális programok 15 millióval, a "Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz" 119 millióval, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap 120 millióval, a tankönyvkiadás 500 millióval - hogy csak néhány tételt említsek; igaz , nincsenek benne ebben a Bokrosféle csomagban, de a hozzá kapcsolódó és az erre alapozott későbbi adatokban megtalálhatók. A gyakorlatban óriási összegek ezek, jól mutatják a kormány - véleményünk szerint helytelen - szemléletmódját. Végezetül: a tandíj kérdése. Ismételten örülök az államtitkár úr jelenlétének, és bízom benne, hogy az államtitkár úr vitatkozni fog azzal, amit elmondok, mert szívesen hallanám az érveit - de azt hiszem, hogy ezek az érvek nem megalapozottak. Tehát a tények: a felsőoktatási törvény tartalmazza a tandíj bevezetését 1994től. Elárulom: a KDNP programja is tartalmazza a tandíj bevezetését. De a törvényben egyéb feltétel is van, és ezt a kormányprogramban módosítani kell. Az előző kormány megkezdte a törvény előkészítését, a szoc iálliberális kormányzat viszont választási megfontolásokból - és hangsúlyozom: választási megfontolásokból - elodázta ezt a bevezetést, nem 1995re, hanem 1996ra - ezek is tények , azt sugallva, hogy belátható időn belül nem is fogja bevezetni. Nem váll alta mindezt a helyhatósági választások előtt, azokat a törvényszerű diákmegmozdulásokat, amelyeket úgy értelmeztek, hogy esetleg negatív hatásuk lesz. Hozzáteszem: a KDNP programjában a tandíj bevezetése további feltételekhez kötött. Nemcsak a hitelrendsz ert, hanem azt is ki kell dolgozni, hogy a szociálisan rászorult hallgatókat meg tudjuk segíteni, továbbá olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé tennék a tanulmányi színvonal emelését és a felsőoktatás értékének növekedését. Nagyon egyetértek az előttem szóló MSZPs
