Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF):
2288 "A dolgozó nép okos gyülekezetében..." - természetesen idézet - azonban nem ez a vita folyik. Itt, aki a sorrend szerint eléri, hogy fölléphet erre a dobogóra, mondja a magáét, a dolgok elmennek egymá s mellett, nem kapcsolódnak; majd lehet, hogy a kongeniális válaszokban valahol ezek egymás mellé fognak kerülni, de most - ha nagyon tapintatos akarok lenni a lakoma vonatkozásában - valami módon ezek egy ételegyveleget alkotnak, amelyben gusztus dolga, h ogy ki tudja a magának való falatot kibökni. (Szórványos derültség.) Valóban elképzelhető, hogy az adott időkeretben, az adott feltételek mellett itt a nagyon fontos kérdéscsomagot görgető előterjesztési együttes így folyó vitája érdemleges eredményt hoz? Nem. Talán még abban lehet reménykedni, hogy magánirodákban - és így tovább , frakcióirodákban készülnek a módosítványok, amelyek ideoda illesztésre kerülnek. Bámulatos lesz, ha majd a részletes vita idejében ezek valamiféle racionalizált szerephez tudna k jutni. Ha őszinték vagyunk, ezzel kell szembenéznünk, s egyfelől ezért vannak kevesen a teremben, mert érdemleges vita nem alakulhat ki, amikor az egyik felszólaló a felsőoktatásról beszél, a másik felszólaló az államtitkárok számának a szövegben való iz galmas megjelenítésén, a harmadik az anyasági segély elapasztásán, a negyedik az infláció következményein, az ötödik a különböző adónemek közötti válogatási lehetőségen csemegézik és így tovább. Vajon mindez hogy viszonyul ahhoz a programhoz, amelyet, több ek között az előző parlamenti ciklust - ebben a teremben, az általa éltetett sajtóban - annyiszor minősítő megnyilatkozásokban, egy parlamenti szintemelés igényével és ígéretével fellépve, elénk vetítettek? S hogy áll összhangban azzal a felelősséggel, ame llyel azok, akik meg fogják szavazni ezt a csomagot, választóik elé lépve be fognak számolni azoknak a vitáknak a tartalmáról, amelyek végül is meghatározták a törvényszöveg kialakulását? Vajon nem azoknak vane igazuk - s itt merem mondani, például nekem , akik azt mondották, hogy még ha az időkereteket szigorúan szabják is meg az egyes javaslatok megtárgyalására, érdemlegesen csak akkor jutunk valamire, ha az egy kérdésre vonatkozó jogszabályt önmagában tárgyaljuk, s legföljebb a nagyon szorosan kapcsoló dókat társítjuk össze? S még hol vagyunk a bizottsági állásfoglalásoktól, amelyek be tudnake kapcsolódni akkor, amikor ezekkel a gyorsított ülésekkel párhuzamosan üléseznek a bizottságok, és ott kell képviselők és minisztériumi küldöttek párbeszédében kia lakulnia annak, amivel javítani akarjuk az előterjesztést. Hogy fog ez menni, uraim, hölgyeim? Hogy fog ez menni? S különösen, ha rátekintünk arra, hogy a részletes vita céljára micsoda időkereteket szabott meg - nem tudom, milyen mérlegelés alapján - a há zbizottság okos gyülekezete... Kérem, én nagyon félek, hogy okkal vagy nem okkal ennek a vitának a lezárulása után a bűnbak szerepében fogunk osztozni. Adná az ég, hogy a felelősség arányában... A másik tényező - s nem akarom ezt továbbfűzni - a sarokszámo k dolga. Kérem szépen, le lett szögezve, hogy az a deficit, amit fedezni kell a szigorító intézkedésekkel, 170 millió... (Közbeszólás: Milliárd!) .., milliárd - bocsánatot kérek, köszönöm a finom jelzést , 170 milliárd - igen, jó lett volna... Le lett szög ezve, s lehetnek kombinációk, de ez a keret megszabott és megváltoztathatatlan. Mi akkor a tét itt? A sakkozás ezen belül? Mi legitimálja egy népszuverenitásra alapuló parlamentnek a játékterében egy előre kimondott sarokszámnak a mindent lebíró jelentőség ét? S amikor a többséget biztosító pártok nyilatkozó felelősei ezt evidenciaként fogadják el, és amikor a kormány nevében előterjesztő pénzügyminiszter csak annyit enged meg, hogy ha ez nem realizálható, akkor jön egy második megszorító sorozat? (17.00) Mi akkor a tét? A jófiúság? Egy parlamentnek javaslatokat lehet tenni. De nem lehet fenyegetésekkel biztosított menetet és célt meghatározni. A parlamentben minden lehetséges, éppúgy, mint a bíróság előtt. A bíróság előtt bebizonyosulhat, hogy a vádlott árta tlan. A
