Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY, népjóléti minisztériumi államtitkár:
229 olyan csekély ez az összeg ahhoz a 300 milliárd forinthoz képest, amely a társadalombiztosítás anyagi alapjaiból hiányzik, hogy azt hiszem, nem éri meg a beszedett pénz azt a negatív társadalmi hatást, ami ezzel előáll. Úgy gondolom, nekünk valahol másutt kellene keresni a nagyobb társadalombiztosítási bevétel alapját. Véleményem szerint ott, hogy minél több embert tegyünk érdekeltté abban, hogy társadalombiztosítási bevételt tudjon termelni, tehát társadalombiztosítási járulékot tudjon fizetni, minél több embert tudjunk olyan foglalkozásba, vállalkozásba belevonni, amely képes kitermelni a társadalombiztosítási járulékot. Úgy gondolom, hogy az előző két módosítás nem ebbe az irányba hat. Ugyanakkor feltesszük a kérdést, hogy mit kap ez a két réteg azért, hogy többet fizet be az elmúlt évinél a társadalombiztosítás kasszájába. Azt hiszem, mindenekelőtt kapja azt az 53 százalékos gyógyszeráremelést, amelyről alig volt szó a vit a során. Az egyik oldalról megpróbáljuk a vállalkozókat megsarcolni magasabb társadalombiztosítási bevétellel, másik oldalról növeljük a terheiket magasabb társadalombiztosítási költségekkel. Végezetül hadd mondjam el, hogy az elmúlt évben Magyarországon - a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint - 18,8 százalék volt az infláció. Én hiszek nekik, mert jobb adatom nincs, ha volna, nem hinnék. Ezzel szemben a nyugdíjasok nyugdíjértékemelésére 24,5 százalékot fordítottunk. Ez szerény matematikai ismereteim s zerint azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke körülbelül 6 százalékkal növekedett. Tehát ha azt gondoljuk, hogy ez egy konzervatív kormánytól szép volt, akkor azt várnánk, hogy a szociálliberális kormányzat valahogy ráfejel erre. Ezzel szemben ebben az évben a kormány és a társadalombiztosítás szándékai szerint 13,5 százalék lesz a nyugdíjak értékemelése. Ugyanakkor a Budapest Bank becslése szerint - márpedig ő csak tudja - az infláció olyan 27 százalék körül fog alakulni. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 13 százalékot fog esni a nyugdíjak valós értéke, tehát ilyen mértékű negatív valorizáció jön létre. Ha összevetjük ezt a tavalyi 6 százalékos emelkedést az idei 13 százalékos csökkenéssel, akkor hölgyeim és uraim, elértük azt - illetve elérte az ország , hogy a nyugdíjak egy év alatt 20 százalékkal csökkentek az elvárásokhoz képest. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önök nagy része egyéni képviselőként került a parlamentbe. Kérem, vegyék a fáradságot, és kérdezzék meg otthon családtagjaikat, barátai kat, hogy hogyan beszélnek erről a hentesnél, a kocsmákban és minden olyan fórumon, ahol az emberek nyíltan kimondják a véleményüket, és utána szavazzanak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm Sch amschula György beszédét. Szólásra kért lehetőséget Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Kérdezem, hogy kétperces... (Dr. Kökény Mihály: Igen.) ... igen, megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY , népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisz telt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon röviden: Schamschula képviselő úrnak igaza van, a nadrágot foltozzuk, de nem szabad azt elfelejteni, hogy ez a mostani javaslat semmilyen más célt nem szolgál, csak a társadalombiztosítási alapok idei nullszaldós kö ltségvetésének megalapozását. Igen, nagyon sok javaslat hosszadalmas vita után maradt talpon, tulajdonképpen a járulékalap szélesítésével kapcsolatos javaslatok 10 milliárdos bevételi többletet szeretnének elérni, és ezt a többletet az alapok az ellátási k ötelezettségek teljesítéséhez nem tudják nélkülözni. Egyébként megítélésem szerint ez nem hozható összefüggésbe a vagyonjuttatással, ugyanis az a 300 milliárd, amelynek az átadására a törvényi határidő már rég lejárt, a gazdálkodás biztonsága érdekében szü kséges, és nem hiszem, hogy az önkormányzatoknak szabad lenne ezt a folyó költségvetés kiadásaihoz felhasználni.
