Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÓTH TIHAMÉR, az MDF
2267 közvéleményt, és az Országgyűlés ezzel kapcsolatban kap egy nagy feladatot. De vannak olyan intézkedési tervezet ek, amelyek végrehajtása előre megkezdődik. Ebbe a körbe sorolnám azoknak a támogatásoknak az időarányos folyósítási megvonását, amikről már rövid úton intézkedett a kormány, illetve azokat a rendelkezéseket, amelyek bevezetéséről már előre úgy lehet halla ni, mintha a törvények módosítása befejeződött volna. Mondandómban mindenekelőtt az önkormányzatokkal és az önkormányzatok helyzetével kívánok foglalkozni. Azzal kell kezdenem, hogy az önkormányzatokról és az önkormányzatok intézményeiről alapvetően az alk otmány rendelkezik. Az alkotmányos rendelkezések után született az elmúlt parlamenti ciklusban egy kétharmados törvény, amelyik alapjogokat biztosít az önkormányzatoknak. Ma ez a csomag, illetve ennek a csomagnak ez a része ehhez nem kíván hozzányúlni, csu pán egyetlenegy beszúrást tesz az önkormányzatok alapjogai érvényesítése és érvényesülése tekintetében, hogy: "ha törvény másként nem rendelkezik". Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy az egész alkotmány, az alkotmány ide vonatkozó rendelkezései és a kéthar mados önkormányzati törvény szabályai degradálásra kerülnek, ugyanis egy egyszerű valamilyen törvénnyel lehet másként rendelkezni. Úgy érzem, ha ilyen módon lehet hozzányúlni hatályos jogszabályokhoz, ez egyértelműen azt mutatja, hogy a jogszabályalkotás gépezetébe nem is egy porszem, hanem nagyon sok por kerülhetett. Az önkormányzatok az elmúlt parlamenti ciklus működésének talán az egyik sikerágazata lehettek. Ez döntően annak köszönhető, hogy nemcsak megfelelő jogi szabályozást kaptak a működésükhöz, ha nem a működésükhöz kaptak költségtérítést a költségvetésből. Tehát ma nem kell hozzányúlni az önkormányzatok függetlenségét meghatározó jogszabályokhoz, elég csak a pénzt elvonni. S innen kezdve beszélhetünke arról, hogy az önkormányzatiság, az önkormányz atok Magyarországon belül valahol egy külön hatalmi ágat képeznek, vagy pedig el kell gondolkodni arról, hogy egy törvénymódosítással önkormányzatok helyett alkormányzatokról kell majd beszélni, és akkor így sokkal egyszerűbb lesz a direkt irányítás. Nem t udjuk másként értékelni a javaslatnak például azt a részét sem, amelyik úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok részére egyébként megítélt költségvetési támogatásokat - a jelenlegi hatályos törvény rendelkezéseivel ellentétben - nem időarányosan kapják meg az önkormányzatok, hanem a kormánynak joga lesz ezeknek akár a 20 százalékát is megvonni, és a 20 százalékot valahol majd gyűjti, kezeli, és az önkormányzat év végén ezt esetleg megkaphatja. Nem tudni, fel fogjae ajánlani majd a kormány azoknak az önkorm ányzatoknak, melyektől ezt a pénzt begyűjtötte, hogy így legalább vigaszdíjként valamilyen kamattérítésben fognak majd részesülni. A továbbiakban két olyan törvény módosításával szeretnék foglalkozni a csomagból, amelyik egy elkülönített részben azt a címe t kapta, hogy "Egyes bérrendszerek módosítása". Ez alatt a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvényt kell érteni. Igaz, hogy mindkét törvény a bérezés tekintetében hozott újdonságot az elmúlt időszakban, különbözik is a munka törvénykönyvétől, de önmag ában erről a két törvényről azt mondani, hogy ezek egyes bérrendszereket testesítenek meg a mai jogrendben, ez enyhén szólva túlzás. De ha már mindenképpen ebből a körből akart címet választani az előterjesztő, akkor szerencsésebb és korrektebb lett volna, ha ez a rész azt a címet kapja, hogy: "Egyes bérmegvonásokról". Ugyanis egyértelmű, hogy a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény módosítása ma ebbe az irányba kíván elmozdulni. Tulajdonképpen miről van szó? A közalkalmazotti törvénynél az eddigi 12 hónap helyett 8 hónapra csökkenti azt az időt, amit a végkielégítésnél figyelembe lehet venni. A köztisztviselőknél van egy másik irány. Ahogy a munka törvénykönyvénél bejön új fogalomként az átlagkeresetszámítás helyett a távolléti díj, a köztisztviselő knél átlagkereset helyett illetményt fog kapni a köztisztviselő. Ha megnézi az ember ennek a szakasznak a csomagban található indoklását, érdekes dolgot lát, mert nagyon szűkszavúan azt mondja, hogy ezáltal pénzt lehet megtakarítani. Ez való igaz. Ha a
