Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
227 Meg kívánom jegyezni, hogy a társadalombiztosítás hatékonyabb ellenőrzései különösen az újonnan alakult és gyorsan megszűnt kft.knél, a társasági szférában lennének indokoltak. Nem támogatjuk, illetve nem etikus a járulékfizetés a napi 2500 forint felett, a tisztségviselők díjazása után, a tíz nap beteg szabadság után és általában minden olyan jogcímen kifizetett összegnél, ami után nincs ellátás. Az állam által előírt szolgálati idők után az állami költségvetésből kell kompenzálni a járulékot például gyes és gyed esetében, míg a munkanélküliek ellátásáná l a szolidaritási alapot terheli a befizetés. Az anyasági ellátások egyben az alanyi jogon járó biztosítással egyenlők. A gyesre való jogosultság csak biztosítási jogviszony alapján képzelhető el. (18.10) A gyed nem szorul változtatá sra, s ugyancsak nem indokolt a gyermekgondozási segély időtartamának csökkentése, azonban összegét a mindenkori minimálbérhez kellene igazítani. A családi pótlék összegét differenciáltan kellene megállapítani; például egy gyermek után nem járna családi pó tlék, csak az egyedülállónak; a kétgyermekes családokét változatlanul kellene hagyni; míg a többgyermekesek között szét kellene osztani azt az összeget, ami az egygyermekesek után esetleg megmarad. A nyugdíjjal kapcsolatosan: az özvegyi járadékot indítvány ozom felülvizsgálni, ugyanis az az özvegy, akinek házastársa járadékosként hal el és a saját jogú ellátása meghaladja a minimumnyugdíj összegét, nem jogosult házastársa után özvegyi kiegészítésre. Kifogásolható továbbá az, hogy a nyugdíj összegének kiszámí tásánál miért vonják le a személyi jövedelemadót. Javítani szükséges és csökkenteni indokolt a nyugdíjmegállapítás idejét, amely a gyakorlatban lassan a négyhónapos átlagot is meghaladja. Konkrét javaslatként fogalmazódik meg, hogy az a dolgozó nő, aki 3035 évi munkaviszonnyal rendelkezik, és betöltötte az ötvenedik évet, elmehessen nyugdíjba. A táppénzzel kapcsolatosan: elképzelhető lenne az első időszakon belül 30 napig csak 50 százalékos és alapbérre visszaosztott táppénzmérték főleg akkor, ha ez 1995. január 1jétől munkáltatói teher lesz. Indokolt lenne a háromnapos, orvosi igazolás nélküli betegszabadság megszüntetése. A kivételes nyugellátásoknak az érdekvédelmi szférába történő visszahelyezését javaslom, egyben a mérlegelési jogkörök átrendezését é s a jelenlegi szabályok szigorítási mértékeinek a csökkentését. Az évenkénti nyugdíjemelések rendszeréről az a véleményem, hogy a már megállapított ellátások évi kétszeri emelésén túl annak utólagos és visszamenőleges hatályú kifizetése és kiszámítása sért i a nyugdíjasok érdekeit, s emellett intrikus is részükre. Tisztában vagyunk vele, hogy az általunk felvázolt javaslatok, elvárások még kiegészülnek, azonban jelenleg kevés esélyt látunk egy gyökeres nyugdíjreformra; támogatnánk viszont egy rugalmas nyugdí jrendszer bevezetését. Tisztelt Képviselőtársaim! Időközben megkeresett bennünket az Ipartestületek Országos Szövetsége, amely kérte a kisgazda frakciót, hogy az egyéni vállalkozók legkisebb járulékalapja a minimális bér teljes összege legyen, s hogy főfog lalkozásban egyéni vállalkozói tevékenységet kezdők a kezdés évére ugyancsak a minimális bér teljes összege után fizessenek járulékot. Az ismert törvényjavaslat ide vonatkozó rendelkezése azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó járuléka az eddigi havi 2960 forint helyett havi 5600 forintra emelkedne, vagyis az évi 126 ezer forint alatti adóköteles jövedelmeket évi 68 040 forint járulék terhelné, amelyet munkáltató hiányában egyedül az egyéni vállalkozóknak kellene viselniük. Az Iposz álláspontja is az - mely et magam is osztok , hogy a jelenlegi rendelkezés továbbra is maradjon hatályban, és az egyéni vállalkozók legkisebb járulékalapja a minden naptári év első napján érvényes minimálbér 60 százalékának az 54 százaléka legyen. A jelenlegi jogi konstrukció al apján minden külön intézkedés nélkül kizárólag e körben a havi járulék 2960 forintról 3402 forintra emelkedik. Félő, hogy ez is meghaladja a tűrőképesség határát,
