Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
2250 Természetesen nem lesz arra idő, hogy pragmatikus nézőpontból valamennyi érint ett ellátást számba vegyem. Arra azonban szeretnék vállalkozni az általános vita későbbi szakaszában, miután nagyon fontos kérdésekről van szó, hogy legyen erre lehetőségem. Én most tulajdonképpen csak két példát mondanék, egy egészségbiztosításit és a csa ládi pótlék rendszeréhez kötődőt. Valóban az a véleményünk, hogy nem kezdünk el vitatkozni, mennyiben lett volna jobb egy adózással egybekötött családipótlékmódosítás. Nem vitatkozunk azon, hogy kettéválasztott családipótlékrendszer mennyiben lett volna jobb a jelenlegi jövedelemigazoláshoz kötötthöz viszonyítva. Elfogadjuk, hogy itt és most ezt kell optimalizálni. Módosító javaslatokat készítettünk képviselőtársaimmal, és a módosító javaslatok két dolgot céloznak meg. Egyrészt azt, hogy a három- és többg yerekeseknek ne kelljen jövedelem- és vagyonigazolást beadniuk, mert úgy gondoljuk, hogyha a három- és többgyerekesek két ezreléke tartozik abba a jövedelemkategóriába, ahol el akarjuk vonni a családi pótlékot, a két ezrelék miatt nem kell több mint százez er családot büntetni azzal, hogy jövedelemigazolásokat készítsen. Azért is fontosnak tartjuk ezt, mert ez gesztus értékű volna. Jelezné, hogy célzott szelektív támogatásokat is benn akarunk hagyni a rendszerben. A többi módosító indítványunk ahhoz kapcsoló dik, hogy méltányosabb, végrehajthatóbb, az eredeti célt jobban elérő legyen a családipótlékrendszer. Az egészségbiztosítás esetében fájdalommal mondom, hogy úgy történik meg a különböző társadalombiztosítási forrásokból finanszírozott egészségügyi ellát ások területén a visszavonulás, hogy nem tud a kormány, nem tudunk mi értelmes kiegészítő biztosítási formákat ajánlani. Ennek a kormánynak a biztosításfelügyelete húzzahalogatja a hatályban lévő biztosítási törvény alapján a különböző önsegélyező egyesül etek, egészségbiztosítási formák megalakulását. Mennyivel szalonképesebbek lettünk volna, ha a megszűnő fogászati térítés helyett most azt mondhatnánk az állampolgároknak, hogy viszont beléphetnek egy kiegészítő fogászati biztosításba! Milyen fontos lenne, ha azokról is elgondolkodnánk, akik nem fognak tudni belépni a kiegészítő fogászati biztosításba. Lesznek tehát olyan középkorúak, akiknek nem lesz pénzük a foguk rendbetételére, akiknek - lehet, hogy szégyen kimondani - ezekre az ellátásokra szegénységi bizonyítvány alapján, ugyanúgy, mint a közgyógyellátásban, kellene igényjogosultságot teremteni. Én azt hiszem, ezeket mellé kellene rendelni ezeknek az intézkedéseknek azért, hogy a társadalom ne legyen csalódott, hogy az eredeti célt érhessük el ezekkel az intézkedésekkel. Tisztelt miniszter Úr! Elnök Asszony! Abbahagyom, mert - mint jeleztem - van módom és lehetőségem folytatni ezeknek az intézkedéseknek a részletes vizsgálatát, részletes kritikáját. Nagyon köszönöm az önök figyelmét. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Csehák Judit felszólalását. Megadom a szót dr. Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. TORGYÁN JÓZSEF , az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt elnök Asszon y! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! úgy gondolom, a kormány 1995. március 12én bejelentett, majd ezt követően beterjesztett intézkedései az egész magyar társadalmat, sőt a világon élő magyarságot megrázták. Ennek következtében a pártoknak abból a szempontból is kötelességük elemezni ezt a beterjesztést, hogy az mennyiben felel meg a hatályos alkotmányunknak, vajon a gazdasági csomagterv megfelele azoknak az elvárásoknak, amelyek reményében kívánják megindokolni kormányzati oldalról a szükséges int ézkedéseket. Én úgy gondolom, aki a kormány csomagtervét gondosan megtekintette, egyet kell, hogy értsen velem abban: ez a beterjesztés mindenekelőtt igen súlyos alkotmányossági problémákat vet fel, a hatályos alkotmány számos rendelkezését sérti. Sérti mi ndenekelőtt a jogalkotásról szóló törvényt és a képviselői jogállásról szóló törvényt, hiszen a képviselőknek a jogalkotási munkában való közreműködését a csomag rendkívüli módon szűkíti, megnehezíti. Különös aggályt vet fel az a tény,
