Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
225 A jelenleg hatályos '75. évi II. törvény mint alaptörvény olyan - de nem bonyolult - szakmai átdolgozást igényel, hogy hatályát vesztve ne uralkodjon el óriási káosz a társadalombiztosítás területén. Ezért az újraszabályozás rendkívül fontos eleme a megalapozottság. Az elmúlt négy év parlamenti munkája sem tette egyértelművé számunkra, hogy a jelenlegi szakmai háttér alkalmase a munka ellátására, illetve végrehajtására. A kockázat ellenére álláspontunk az, hogy a társadalombiztosítás teljes reformját mihamarabb meg kell kezdeni, de lépcsőzetesen, modulárisan szétszedve, de részletesen át- és kidolgozva és hatályba léptetve. A munkát elvi indíttatásból is m eg kell tenni, az indokolt szabályozások egyszerűbbé, közérthetőbbé tétele érdekében. Az új társadalombiztosítási törvénynek adnia kellene egy pontos és garantált kiszámíthatóságot és garanciális biztonságot. A törvény ismert fejezetének átdolgozásához tár sadalmi konszenzuson alapuló központi instruálás és koherencia szükséges. A koncepcionális vonal azért elmaradhatatlan, hiszen a célok behatárolásához az eszközigényt szinte fillérre pontosan kell kiszámítani. Az első lépcsőben tehát el kell jutni abba a m eghatározott körbe, hogy mi tartozik a társadalombiztosítás, mi a szociálpolitika, mi az egészségügy és mi a foglalkoztatáspolitika profiljába, és milyen tevékenység tartozik különkülön - azaz nélkülözhetetlen a sokszor és régóta hangoztatott profiltisztí tás. Rendkívül rossz irányú elmozdulás az olyan lépés, amely a társadalombiztosítás jelenlegi biztosítási elvét - például a gyesnél - alanyi jogra akarja cserélni. Ez ugyanis sérti a biztosítotti időt szerzetteket, illetve csak arra ösztönöz, hogy bejárato tt biztosítási alapforrást veszítsen a társadalombiztosítás, és forrásalap nélkül létesüljön az állami költségvetésben egy új rovat, amelyhez értelemszerűen csak a biztosításban lévők fognak egy új, kitalált adónemmel hozzájárulni. Az új tá rsadalombiztosítási törvény feltételezi továbbá az államháztartási törvény előzetes létrehozását, mellyel egyben a jogi garancia vállalása is megtervezhető, vagyis az, hogy az állam mit fizet a Társadalombiztosítási Alapba. Egyöntetű vélemény, hogy a társa dalombiztosításnak szigorúan, csak és kizárólagosan a vele biztosítotti jogviszonyban lévők érdekeit kell védeni, és ehhez megfelelő színvonalú szolgáltatást kell nyújtani. Csak a saját önkormányzat fogadható el. Az olyan állami beavatkozás, amely a Társad alombiztosítási Alapot érinti, csak akkor hajtható végre, ha egyben annak forráskihatása is rendezve van. A rendszer jelenleg is alkalmas a járulékkal lefedezett, illetve csak elismert idő szétválasztására. (18.00) A társadalombiztosításnak nem lehet szoci ális és foglalkoztatási gondokat felvállalnia. A társadalombiztosítási önkormányzat eddigi munkája során is bebizonyította, hogy alkalmas és tekintélyparancsoló megnyilvánulásai védik a biztosítottak érdekeit, annak ellenére, hogy az ígért vagyoni juttatás t nem kapta meg. Javítható lenne azonban az országos önkormányzatok, elnökségek munkája, ha a gyakorlatban támaszkodhatnának a társadalombiztosítás megyei testületeire, melyeket 1994. december 31éig kellett létrehozni. Ezzel kapcsolatosan meg kívánom jegy ezni: ez a folyamat nehézkes, lassú és igazából senki által sem ösztönzött. Még annyi propagálást sem élvez, mint az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak szervezése, amire az állami társadalombiztosítás mellett egyre nagyobb szükség lesz. Az is előre l átható, hogy az osztókirovó, egyben szociális elemeken nyugvó magyar társadalombiztosítás egyes elemeiben túlköltekezett az egyének javára, és a többéves szufficit sajnos deficitre váltott. Ennek megállítása nyilván nem népszerű feladat. Ezen megállapítás ellenére vitatható a ma fizetett járulékok mértéke, és nem volt szerencsés megoldás a társadalombiztosítás ügyintézői apparátusának szétválasztása. Tisztelt Képviselőtársaim! Konkrétabb megállapításaim az alábbiak: A jelenlegi járulékfolyószámla tartalmi és végrehajtási kérdéskörében - mint előzőekben is említettem - nem volt szerencsés a társadalombiztosítás ügyintézői apparátusának szétválasztása. A belső adminisztrációs nehézségek, a két biztosító pénztár közötti adatszolgáltatási kötelezettség
