Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
2234 Köszönöm. Szólásra következik dr. Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Szólásra készül Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka. Megadom a szót dr. Latorcai János úrnak, és átadom az elnöklést dr. Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. LATORCAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány á ltal beterjesztett gazdasági stabilizációt szolgáló törvényjavaslatcsomag az indoklás értelmében a költségvetés és az államháztartás rövid távú stabilizálását tűzi ki célul, az egyensúlyteremtést helyezve a középpontba, nem pedig a már oly sokszor általun k hangoztatott, az ország számára megítélésünk szerint fontosabb országnövekedést, a gazdaságnövekedést tekinti meghatározónak. Ez az intézkedéscsomag - ahogy azt a Pénzügyminisztériumban is megfogalmazták , nem tud helyettesíteni egy minden összefüggéséb en átgondolt, a társadalmi elfogadásra méltán igényt tartó középtávú gazdasági programot; ennek kidolgozása még a kormány előtt álló feladat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a csomag tehát igen rövid idő alatt, szakmai alaposság nélkül összeállított intézked éshalmaz, amelyet a hazai gazdaság sajátosságainak nem eléggé szemmel tartásával, részletes feltétel- és hatásvizsgálat nélkül készített el a Pénzügyminisztérium apparátusa, kimondottan a célból, hogy a költségvetés - és csakis a költségvetés - szempontjáb ól a kívánt feltételek teljesüljenek. De vajon biztosítják, biztosíthatjáke ezek a feltételek az ország számára legfontosabb célt: a gazdaság fejlődését. Két héttel ezelőtt, a politikai vitanapon számos hozzászólásban fogalmazódott meg a kétely - nem egy esetben részletes szakmai indoklással alátámasztva , hogy a kormány által felvállalt intézkedéscsomag nem a kitörés, hanem sokkal inkább a társadalmi feszültségek elmélyülésének útja. A csomagban igazából semmi nem támasztja alá, hogy ezzel megteremtődtek a gazdaság hosszú távú fejlődésének lehetőségei. Az egyoldalúan restriktív lépések a kapcsolódó szociálpolitikai szigorításokkal a lakosság igen széles rétegei elől veszik el a jövő lehetőségét. Hiszen ez a csomag nemcsak a gazdagoktól von el, hanem minde n területen szűkítve az ellátásokat, növelve a terheket, a lakosság széles rétegeit fosztja meg a polgári élet lehetőségeitől, elszegényedésbe, kilátástalanságba taszítja őket. A belső fogyasztás drasztikus csökkentése rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a hazai termelők még meghatározó részét, mert az általuk előállított termékek jó része, a rossz műszakitechnológiai feltételek, a gyenge hatékonyság miatt eladhatatlan, vagy csak rossz kondíciókkal értékesíthető a külpiacon. Ez az intézkedéscsomag különöse n hátrányosan hat a kis- és közepes vállalkozásokra, arra a rétegre, amely az elmúlt 57 évben, éppen a beindult polgárosodási folyamat révén vált vállalkozóvá és amely az indulásból fakadó tőke- és piachiány miatt nem képes exportra termelni. A termelés v eszteségei, a pénzhez jutás nehézségei, a hitelek kamatterhei, az egyre erősödő sorban állás mindmind azt jelzik, hogy e pénzügyi csomag hatására a beindult polgárosodási folyamat, maga a kialakult vagy kialakulóban lévő polgári réteg szűkül. Nő viszont a hatalomtól függő, önmaga eltartására nem képes és egy idő után arra már nem is törekvő elszegényedett emberek száma, akik mindenkor fogékonyak a szélsőségekre, a demagógiára. Az átgondolatlanság igen jól nyomon követhető a módosító javaslatokban, hiszen r övid távú céloktól vezérelve a kormány az oktatásra, ezen belül a felsőoktatásra fordított kiadásokat is csökkenteni kívánja. Mindez - úgy hiszem, nem szükséges külön ecsetelni - létalapjaiban veszélyezteti azt a széles polgári rétegen nyugvó társadalmi mo dellt, amelynek megvalósítását nemcsak az ellenzék, de elvileg és szavakban a kormánypártok is célul tűzték ki. Az intézkedések deklarált hozama 170 milliárd forint. Ezt az elvárást konkrét számításokkal szintén nem támasztotta alá az előterjesztő; talán m ert őmaga is tudja, hogy ezen elvárások irreálisak.
