Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
223 Tehát nekünk azt kell mérlegelni, hogy miután ilyen irányba nem akarunk elmenni, a társadalombiztosításnak ezt a kiegyenlítő szerepét fenn kell tartani. Fenn kell tartani még akkor is, hogyha ez az elsődleges, vagy másodlagos, vagy akárh ányadlagos tőkefelhalmozásnak valóban gátja. Fenn kell tartanunk azért, mert a tőkés, tulajdonosi osztály is be kell hogy lássa, hosszú távú politikai érdeke a társadalmi stabilitás. Éppen ezért az a kérdés, hogy ezek a változások milyen irányba mutatnak. Sajnos, azt kell mondanom, hogy itt a teherviselést az alacsonyabb jövedelmi csoportok kárára, és a magas jövedelmi csoportok javára kívánják a módosítások megoldani. Azt kell mondanom: ha végignézzük az elmúlt időszak ilyen irányú országgyűlési határozata it, törvényeit, a kormány rendeleteit, akkor többet fizet az átlag állampolgár, és kevesebbet kap ezért, amit fizet. Az átlag többet, és ezen belül a szegényebb még többet. Többet fizet azért, mert a társadalombiztosítás eddig adózatlan járulékát adókötele ssé tettük tavaly az adótörvényekben. Ez azt jelenti, hogy noha levonható a személyi jövedelemadóból ennek a befizetésnek egy hányada, ez csak annak számára lehetséges, aki egyáltalán adóköteles. Tehát a legalacsonyabb jövedelmű réteg számára az eddig adóm entes társadalombiztosítási járulék azóta adókötelessé lett. Többet fizet, mert a jelenlegi módosítással az egyéni vállalkozók 40 százalékkal több járulékot lesznek kötelesek fizetni. Kevesebbet kap ugyanakkor, hiszen a gyógyszeráremelés, a táppénz 4,5 mi lliárdos megkurtítása, a 13,5 százalékra tervezett nyugdíjemelés azt jelenti, hogy az eddigiekhez képest globálisan, tehát minden egyes állampolgár számára kevesebb jut a nagyobb arányú befizetésekből - kivéve egyetlenegy csoportot. Azt hiszem, hogy ez pél da nélkül áll a népjóléti miniszterek történetében: szociális tárcáért felelős népjóléti miniszter a világon sehol nem terjesztett még elő ilyen indítványt. A magánbiztosítók adókedvezményét annak idején limitált mértékben, meghatározott százalékig elfogad ta a Ház, s ezzel együtt a társadalombiztosítást preferálta, nagyobb mértékű adókedvezményt tett lehetővé. A mostani törvényjavaslat a biztosítók számára a munkavállaló által befizetett összeget levonhatóvá teszi a társadalombiztosítási járulékból. Az adók on túl tehát ezután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az így be nem fizetett pénz hiányozni fog a társadalombiztosítás kasszájából, ráadásul limit, felső határ nélkül. Merthogy ez a rendelet, illetve ez a törvényi hely már eddig is élt, csa k meghatározott - százalékos és évi összeg szerinti - limittel. Most ez teljes mértékben szabaddá válik, tehát nincs felső határa, és ez azt jelenti, hogy az így be nem folyt pénzt a társadalombiztosításnak a többiektől kell behajtani ahhoz, hogy kifizetés eit teljesíteni tudja, és ezzel egyidejűleg a szolgáltatásait csökkenteni kell. Ennek indokául a versenysemlegességet szokták emlegetni, mondván, hogy a társadalombiztosítás és a magánbiztosítók, üzleti biztosítók ugyanazon a piacon, ugyanazért a vevőkörér t versengnek, tehát a versenysemlegesség ezt megkívánja. De kérdezem én: a versenysemlegesség fordítva is azonos feltételekkel érvényesül? Kérdezem én: létezike olyan üzleti biztosító, amely, ha szerződést kötök vele, a társadalombiztosítás számára tett b efizetéseimet is elismeri és ez után nekem szolgáltatást nyújt? Elképzelhetőe, hogy ha én egy Mercedest és egy Skodát egyszerre vásárolok, a Mercedes árába beleszámítják a Skodát, a Skoda árába nem a Mercedest? Ez versenysemleges? Egyáltalán lehet ily mód on differenciálni? (17.50) Mert most arról van szó, hogy amíg a befizetés csökkenti a társadalombiztosítási járulékot, de utána én szolgáltatást kapok - egészségügyi és nyugdíjszolgáltatást, méghozzá a nyugdíjat adómentesen , addig az én társadalombiztosí tási összegemet, járadékomat nem a befizetés után számolják el, hanem a társadalombiztosítási törvény - megpróbálom pontosan idézni, ezért felolvasom - 43. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és a
