Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZABÓ LAJOS, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
2210 Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány jelen levő képviselőjét, kíváne nyilatkozni? (Igen.) Megadom a szót Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak. DR. VASTAGH PÁL igazságü gyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem újkeletű problémáról van szó. Hiszen már december végén, amikor a szövetkezeti törvény módosításáról az Országgyűlés döntött, felvetődött ez a probléma, az akkori szabályozási koncepcióba ez ne m volt beleilleszthető. Ugyanakkor meg kell mondanom őszintén, hogy a javaslattal az igazságügyi tárcának alapvető problémái vannak. Az egyik észrevételünk az: elvileg nem tartjuk szerencsésnek a szövetkezeti törvény egyes elemeiben történő olyan időközi m ódosításokat, amelyek nem feltételezik a törvény egészének koncepcionális átgondolását és módosítását, nincsenek megalapozva hatásvizsgálatokkal, megbontják ágazati szempontok szerint a szövetkezetekre vonatkozó egységes szabályozási anyagot, s ugyanakkor e tekintetben, a javaslat tekintetében nem látjuk, nem ismerjük a szövetkezeti érdekképviseleti szervek oly gyakran joggal kért álláspontját. Ezeket az aggályokat nekem kötelességem elmondani a tisztelt Háznak, mert ezekkel tudom csak a javaslatot minősíte ni. Az a lényege, hogy mi nem értünk egyet a módosítással. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Lajosnak, a gazdasági bizottság előadójának. SZABÓ LAJOS , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság megtárgyalta a T/669. szám alatt benyújtott önálló képviselői indítványt. A bizottsági vitában elhangzott: a szövetkezeti törvény legutóbbi módosítása során egyhangú vélemény alakult ki, hogy a szövetkezeti törvényt átfogóan rendezni kell. Ennek alapos, körültekintő véghezvitele időigényes feladat. Vannak azonban a törvénynek olyan pontjai - mint például a most módosítani kívánt is , amelyeket célszerű és gazdaságilag indokolt is menet közben megváltoztatni. Ez a javaslat a gazdaság egy szeletét segítené azzal, hogy a szövetkezetből társasággá való átalakulást kívánja lehetővé tenni, az üzletrésztulajdonosokkal szembeni elszámolási kötelezettség maximum öt évre való meghosszabbításával - a jelenlegi egy évvel szemben. Az előterjesztés nem a szöv etkezetekkel szembeni politikai indulatokat kívánja gerjeszteni, hanem a szövetkezetek gazdasági stabilitását akarja elősegíteni. Az előterjesztés nem sérti az üzletrésztulajdonosok érdekeit sem, mert a javaslat a jelenleginél biztosabb, garantáltabb elsz ámolást jelent számukra. A fenti indokok alapján a gazdasági bizottság az indítványt általános vitára alkalmasnak tartotta. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm a képviselő úr előadását. Tisztelt Országgyűlés! Nem jelentkezett senki írásban előre hozzászólásra , ezért Juhász Pál képviselő úrnak, SZDSZ, adom meg a szót. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Elnézést, hogy szólok, de általános véleményemet fontosnak tartom elmondani. Noha teljesen érthető az a törekvés, hogy a szövetkezeti törvényben az utóbbi, azt hiszem, másfél évvel ezelőtt hozott módosítások valóban szinte lehetetlenítették az értelmes átalakulást, amelyhez hozzá akarnak nyúlni képviselőtársaim, igaza van az igazságügyminiszternek abból a szempontból, hogy borzasztóan veszedelmes dolog egy t örvény szövetébe néhány ponton belenyúlni, és úgy csinálni változtatásokat. Ha meg a dolog tartalmát nézzük, az az antagonizmus, amely a külső és belső üzletrésztulajdonos között fennáll, még sokkal erősebb a mezőgazdasági szövetkezeteknél. Ilyen értelemb en nem indokolt, hogy éppen ők legyenek kihagyva a törvényből.
