Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
2188 Eldöntendő kérdés volt, hogy állandó vagy eseti bizottság létrehozására tegyek javaslatot. Megítélésem szerint a privatizáció egyszeri, ilyen méretekben megismételhetetlen, de időben behatárolható folyamat. A hozzáértők számítása szerint a magyar gazdaság privatizáltsági foka meghaladja az 50 százalékot, és ha figyelembe vesszük a tartósan állami tulajdonban maradó vagyontömeget, valamint azt a vagyontömeget, amelynek sikeres privatizálására kevés az esély, úgy ítélem meg, hogy napjainkig a magánosítás kéth armada már lezajlott, a privatizálható vagyontömeg mintegy egyharmada keresi még új tulajdonosát. Ilyen adatok mellett úgy gondolom, hogy a még hátralévő privatizáció érdemi része 1997 elejéreközepére befejeződhet, tehát az e folyamat figyelemmel kísérésé re hivatott bizottság működése ezen időtartamig prognosztizálható. Ez a szempont engem az eseti bizottság melletti állásfoglalásra késztetett, figyelemmel arra is, hogy a kialakult állandó bizottsági struktúrát a magam részéről a közjogi berendezkedés rész ének tekintem, és ezen a téren a stabilitás híve vagyok. Nem tartottam volna szerencsésnek tehát, hogy mintegy kétéves időtartamra állandó bizottság létrehozására tegyek javaslatot. Az előkészítés szakaszában felmerült bennem, hogy a meghatározandó feladat ok elvégzésére indokolte új, eseti bizottság létrehozását kezdeményezni, nem volnae szerencsésebb a feladatkört már meglévő állandó bizottság - például a gazdasági bizottság - egy e célból létrehozandó albizottságának hatáskörébe adni. Megítélésem szerin t a privatizáció rendkívül összetett folyamat, amelynek során a gazdasági, gazdaságossági szempontok mellett jogi, szociális, szociálpolitikai, munkajogi, társadalompolitikai szempontok és még számtalan más szempont és feltételrendszer érvényesül. Az albiz ottságok az őket létrehozó állandó bizottságok döntéselőkészítő, javaslattevő fórumai, így véleményem szerint a javaslatomban meghatározott feladatkör nem utalható egy állandó bizottság albizottsága, de egy állandó bizottság hatáskörébe sem. Eldöntendő kér dés volt, hogy a javaslat eseti bizottság vagy vizsgálóbizottság létrehozására irányuljon. A Házszabály 34. §ának (1) bekezdése kimondja, hogy az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó h atározatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. (19.40) Bár e házszabályi rendelkezés alkalmazása terén kialakult gyakorlatról nem beszélhetünk, értelmezésem szerint a vizsgálóbizottság fe lállítása térben és időben pontosan körülhatárolható események vizsgálata esetén indokolt. A javaslatom alapján felállítandó bizottság szándékaim szerint nem elsősorban konkrét ügyek kifejezett vizsgálatára lenne hivatott, hanem időben mintegy hét évre vis szanyúló, illetve két évre előremutató folyamat elemzését, értékelését végezné a részletezett hatás- és feladatkör szerint. További gondot okozhatott volna a vizsgálóbizottsági forma választása esetén a Házszabály 36. §a (4) bekezdésének az a rendelkezése , mely szerint a kormány vagy bármelyik kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgálóbizottság elnöke az érintett kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Már utaltam arra, hogy a privatizáció jelentős mértékben a '80as évek végét ől, mintegy hét éve van jelen a magyar gazdaságban, s ezen időtartam alatt, mindnyájunk által ismerten, több kormányváltozásra került sor. A privatizációs folyamatok nagy része nem egy kormány tevékenysége alatt zajlott le, így ezen házszabályi rendelkezés a vizsgálóbizottsági forma választása esetén a bizottság működését a gyakorlatban ellehetetlenítette volna. Összességében az eddig elmondottak, legjobb meggyőződésem szerint, az eseti bizottsági forma választását tették indokolttá. Tisztelt Képviselőtársa im! Javaslatom a bizottság létszámát 21 főben rögzíti. Megítélésem szerint e létszám szükséges ahhoz, hogy a részletesen körülírt feladatkörét a bizottság folyamatosan és kellő színvonalon el tudja látni.
