Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP):
2162 Mélyen tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt frakciója egységesen megszavazta ezt a nagyon jó, sőt azt mondhatnám, mintaszerű törvényjavaslatot. Annak idején - a frakcióban vitatva , megállapítottuk, hogy Rott Nándor, a most külf öldön, Strasbourgban levő képviselőtársunk - aki a törvényjavaslatot terjesztette elő a parlamentben - éveken át innovációval, találmányokkal foglalkozott. Ennek a kérdésnek, ennek a szakmának talán az egyik legjobb elméleti szakembere. Ő állapította meg, hogy ez a törvény mindenben megfelel azoknak a törvénykezési hagyományoknak, amelyek a XIX. század vége óta a magyar találmányi jogot jellemezték. Nagyon fontos és nagyon lényeges kérdés azért is, mert mi mindig hirdettük és valljuk, hogy a Független Kisga zdapárt konstruktív ellenzéki párt, és nem akarunk kákán csomót keresni, hanem ahol ténylegesen jó munkát végzett a tárca, jó munkát végzett a parlament, ott azt mindenképpen el kívánjuk ismerni. Úgy érzem, ezzel egy olyan formát tudtunk teremteni, amely n emcsak az innovációk elősegítését szolgálja, hanem a jogharmonizációt is. Mert ez a törvény azok közé a törvények közé tartozik, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik alaptörvényét jelentik. Nagyon örülök - megköszönve a törvényt alkotóknak ezt a mintaszerű jó munkát, amelyben semmiféle hátsó szándék nem vezette az elkészítőket, hanem csak az, hogy minél jobb munkát végezzenek , hogy ezt a törvényjavaslatot is megszavazhattuk. A pártom, a Független Kisgazdapárt nevében örömmel tettünk eleget annak, hogy egységesen szavazzunk meg egy törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Nagyiványi Zoltánnak a Magyar Szocialista Párt részéről. NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Szívesen folyt atnám Isépy képviselőtársam szavait azzal, hogy dicsérem az előterjesztőket, azt a kodifikációs munkát, amelyet e színvonalas előterjesztés érdekében végeztek. De azt feltétlenül hozzátenném, hogy több évtizedre szóló előretekintéssel tették le ezt a törvé nytervezetet az Országgyűlés asztalára. De nem minden elemében lesz több évtizedre szólóan használható, s Isépy képviselőtársam és magam is tettünk annak érdekében, hogy ne így legyen. Isépy képviselőtársam említette, hogy a gyógyszeripar érdekelt volt abb an a módosításban, amelyet az Országgyűlés többsége elfogadott. Egyszerűen arról van szó, hogy az eredeti előterjesztés egy olyan megfogalmazást, illetve kitételt tartalmazott, amellyel elsősorban a magyar gyógyszeripart sokkal szigorúbb feltételek elé áll ítottuk volna, mint amilyenek Európa, NyugatEurópa országainak legalább a felében vannak. Hét országban ugyanis az a kitétel, hogy a raktározás szabadalom, oltalom bitorlását jelenti, nem szerepel az ottani szabadalmi törvényekben, olyan országokéban sem, amelyek kimondottan fejlett gyógyszeriparral rendelkeznek, mint Olaszország, Svédország, vagy akár a gyógyszernagyhatalomnak tekinthető Svájc. Tehát feltétlenül szükséges, hogy - ha Európába tartunk , teljes mértékben Európakonform törvényeket alkossun k. Ha a jövőben a magunkra nézve kötelezőnek tartott nemzetközi egyezmények szellemében akarunk törvénykezni, illetve törvényeket hozni, akkor szükséges, hogy az általunk módosításra javasolt részre négy vagy öt év múlva, amikor ezt a többi európai ország is megteszi, visszatérjünk és ezáltal váljunk teljes mértékben Európakonformmá. Hogy ezt most nem tettük, ehhez elsősorban anyagi érdeke fűződik az országnak, a gyógyszeriparnak, a betegeknek és a társadalombiztosításnak egyaránt. Hogy a nevem itt az előt erjesztésben, a módosító indítványok között nem szerepelt, annak egy az oka. Isépy képviselőtársammal nem beszéltünk össze, de ugyanazt a témát adtuk be mind a ketten.
