Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
217 Ugyanakkor a múlt hét közepén a földművelésügyi miniszter úr a mezőgazdasági bizottsági ülésen ismertette az erre az évre vonatkozó jogalkotási tervét, amelyből a kárpótlásra vonatkozó mindenfajta jogalkotási elképzelés hiányzik. Ilyen módon nem is tudjuk megérteni, hogyan vállalhatták fel önök azt a felelőssége t, hogy miközben a kormány nem rendelkezik elképzelésekkel arra vonatkozóan, hogy a kárpótlást minél előbb befejezze, erre vonatkozó ellenzéki javaslatot ilyen könnyedén elutasítottak. A jelen helyzetben azt javaslom, hogy az Országgyűlés jelölje meg, hogy milyen ütemben és mekkora vagyont kell a kormányzatnak vételre felajánlania a kárpótlásra jogosultaknak. Azt javaslom, hogy az Országgyűlés gondolja újra, hogy a kárpótlási jegyek kamatozását újraindítsuk. Szerintem ezek lennének azok az alapvető intézked ések, amelyek segítenének abban, hogy a privatizáció is előreléphessen ezen a területen és a kárpótlási jegyek árfolyamát is stabilizálni tudjuk. Kérem, ha önök is úgy érzik, hogy a kormány nem kellően határozott ebben az ügyben, akkor függetlenül attól, h ogy a Ház egyik vagy másik oldalán ülnek, gyakoroljunk közösen nyomást a kormányzatra céljaink elérése érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Szünet előtt kétperces reagálásra megadom a szót Juhász Pál képviselőtársunknak, SZDSZ. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy sokszor emlegetett tényre szeretnék reagálni, mert félreértés van. Mindenki megnézheti a legújabb Figyelőben a 14. oldalt. Ebből kiderül, hogy 1994. év második félévében n égyszer annyi kárpótlási jegyért adtak vagyont, mint az első félévben. Tehát ilyen értelemben igen jelentősen fokozódott is a kárpótlási jegy vagyonnal való beváltása az állam részéről. Félreértés ne essék, ez nem igazán a kormány érdeme vagy nem érdeme, a körülmények ezt így hozták magukkal. Az árfolyamzuhanás egyik oka nyilvánvalóan az, amit Glattfelder úr mondott, a bizonytalankodás, és az árfolyamkilátásokkal is kapcsolatos. De a mélyebb oka nem ez. Egyszerűen arról van szó, hogy - teljesen végiggondolt kínálat nélkül - 1994ben kiömlött egy csomó kárpótlási jegy. Ehhez megteremteni a kínálatot idő kell. Sajnos a piac így működik. Ahol az egyik oldalon nagyon elszalad a gyeplő, a másik oldalt csak nagyon lassan lehet egyensúlyba hozni. Ennyit arról azokn ak, akik azt hiszik, hogy itt eszmékről van szó. Arról az egyszerű dologról van szó, hogy aki nem adja össze a számokat, az árt a saját eszméjének is. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselőtársunknak kétperce s reagálásra. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Elnök úr, köszönöm szépen. Kénytelen vagyok kiigazítani képviselőtársamat a számokban, mert nekem az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság által kiadott tájékoztató van a birtokomban. Azon számok szerint június 30ig 13,4 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet fogadott be az ÁVÜ, az azt követő fél év alatt pedig 20 milliárdot. Az arány azt hiszem, különbözik. Mindig eredeti címletértéket kell érteni, mert havonta n övekszik a kárpótlási jegy kamata, de ez a kibocsátást nem érinti. Az ÁV Rt. június 30ig 12,4 milliárd forint értékű privatizációs vagyont adott el kárpótlási jegyért, ezt követően pedig 7 milliárd forint értékben privatizált. Tehát a második félévben kev esebbet, mint az első félévben. Ezek alapján lehet, hogy az ÁVÜ, ÁV Rt. kiadványa a rossz a számokat tekintve, de lehet, hogy a Figyelő kiadványa rossz. Holnap bővebben fogok szólni, akiket érdekel ez a téma. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
