Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - Szöllősi Istvánné (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Lehet-e licitföldeket, melyek részarányai szétszórtak, egy tagban kiadni? Csere esetén az ilyen föld adóköteles?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
2118 Hunya településéről való a kérdés, de másutt is felvetődhetne ez a szerintem tipikus probléma. Valamennyiünk előtt ismert, hogy a kárpótlási r észarány fejében több helyen - az ország különböző településein - több tagban adták ki a licitföldeket. Hogyha ezt szélsőségesen értelmezzük, akkor megtörténhet egy házaspár esetében, hogy az egyik fél az ilyen földet a Dunántúlon, a másik pedig az ország keleti felében kapja meg. Ha egy településen belül vizsgáljuk a problémát, akkor is megtörténhet, hogy a gazdálkodást lehetetlenné téve - vagy legalábbis gazdaságtalanná téve , négyöt helyen kerül kiadásra az ilyen föld. Igaz ez annak ellenére, hogy nagy on sok esetben a gazdák maguk kérték vagy kérik ezt folyamatosan. Azért a gyakorlat bebizonyította, hogy az ilyen fajta gondolkodásmód több problémát okoz, mint amennyi megoldást eredményez. Fölmerül óhatatlanul tehát - az ilyen licitföldek egy tagban kiad ásának igénye mellett - a földterület cseréjének lehetősége is. Kérdésem egyik része tehát: a jelenleg hatályos törvények mentén elképzelhetőe az egy tagban történő kiadás; másrészt ha az ilyen cserére sort kerítenek a tulajdonosok, az illetők, akkor lehe tőség vane arra, hogy adómentes legyen az ilyen csere? Hiszen ebben az esetben nyilván az illető aszerint többszörösen károsodik, hogy hány tagban van ez a földterület. Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (14.20) ELNÖK (dr. Gá l Zoltán) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Valóban a kérdésben egy picit benne is van a vá lasz: sokszor maguk a tulajdonosok kérik, hogy jó minőségű és kevésbé jó minőségű földek közül több tagban kerüljön tulajdonukba az a földmennyiség, amelyet részben kárpótlás címén - ezek a licitföldek , részben pedig a részarány visszajuttatása kapcsán k apnak meg. Ebben az esetben problémát jelent valóban a művelés is, problémát jelent a hatékony gazdálkodás és a szomszédjogok is, mert ha azt figyelembe vesszük, hogy itt bizonyos művelési kötelezettség van, és azt is, hogy itt esetleg olyan izolációs zóná kat kellene kialakítani, amelyek a szomszédot nem zavarják és a hatékonyságot elősegítik, akkor látjuk, hogy ez nem a legésszerűbb törvényhozás volt annak idején, amikor megszületett, s nem a legésszerűbb birtoknagyságok jöttek létre. Ennek érdekében az 19 94es LV. törvény már megtette az első lépést - bár akkori ellenzéki képviselőként többet szerettünk volna elérni , hogy a birtokösszevonások, az önkéntes földcserék könnyebbé és, ha úgy tetszik, olcsóbbá váljanak. Így az adómentesség biztosított abban az esetben, ha önkéntes földcsere alapján próbálják meg a földjeiket összevonni. Akkor kell csak adót fizetni, ha ez értékkiegyenlítéssel is jár, tehát kvázi, én egy bevételhez jutok a földön túl, mert egy olcsóbb és alacsonyabb aranykoronaértékű földet sze reztem meg. Az előttünk álló jogalkotási feladat az év második felére megköveteli, hogy a földtörvény ez irányú módosítását kezdeményezzük, ami további könnyítést eredményez. Valamint most jelzem, hogy az úgynevezett megszorító csomag illetékekre vonatkozó rendelkezései nem érintik a földszerzést, a föld adásvételét - és így cseréjét , változatlanul kedvezményezett illetékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben is. Kérem, szíveskedjék válaszomat elfogadni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr . Gál Zoltán) : Viszontválaszra megadom a szót képviselőtársamnak. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) :
