Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
209 Három évvel ezelőtt, amikor elmondtam, hogy nem azoké lesz a föld, akik ott dolgoztak, és akiktől elvették a földet, hanem majd másoké, csúnya szavakkal illettek. Az eredmény az: eljutottunk oda, hogy 38 négyzetméteres területeket is mértek ki. Tehát a hangulat nem a legjobb azon a területen, és nagyon sokan elfogadnának, örömmel fogadnának valamilyen formában egy ilyen szociális típusú g ondoskodást is. Hiszen azt is kell tudni, hogy nem mindenki vállalkozó, sőt nagyon sokan rájöttek, hogy a vállalkozásba bele is lehet bukni, még akkor is, ha kárpótlási jeggyel vásárolták meg az üzletrészüket. Tehát ez azért nem annyira szép és jó dolog! E lhangzott még itt a kormány "nagy mellénye". Nem hiszem, hogy nagy mellénnyel terjesztette elő ezt a kormány. Kellő tisztelettel egy ajánlatot próbált előterjeszteni, de a kormány - gondolom - majd megvédi saját magát. Elhangzott még a kétszer annyi adás t émája. Hadd mondjam el, hogy ez a földnél valóban így történt. Talán ezért is van ekkora igény most a kárpótlási jegyek valamilyen formájú használatára. És hadd mondjam el: azon túl, hogy néhányan ezen meggazdagodtak, nagyon sokan veszítettek. Még többen v eszítettek vagyont azok közül, akiktől féláron vitték el a földet, úgy kellett odaadniuk. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Tímár György képviselőtársunknak, Fü ggetlen Kisgazdapárt. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Az adott témában hallottunk olyan felszólalást, amely szép szavakkal, mondhatnám, főpapi áhítattal igyekezett véleményt nyilvánítani - anélkül, hogy a lényegre rámutatott voln a. Tudomásul kell vennünk és ki kell mondanunk azt az igazságot, hogy annak idején azok a bizonyos vagyonelvételek, amelynek következménye a kárpótlás és azok a személyi szabadságban való korlátozások, amelyeknek szintén következménye a kárpótlás, alkotmán ysértő jogtalanságok voltak - ha a büntetőjog meghatározását kívánom alkalmazni: rablások. Én a magam részéről nem tartanám tiszteletre méltónak azt a jogi megoldást, amelyet egy korábbi parlament egy korábbi kormány sugallatára, előterjesztésére alkotott meg, és amely lehetővé tette, hogy a régi károsultak, a hibátlan tulajdonosok visszakapják a tárgyaikat - abban a tönkretett állapotban, de visszakapják , és ezáltal a jogbiztonságot és a tulajdonbiztonságot hazánkban megalapozzák. Ugyanakkor az úgyneveze tt kárpótlási törvény pedig más vonatkozásokban olyan lehetőséget nyitott meg - privatizációra és egyéb dolgokra gondolok , amelyek jogász számára igen nehezen lehetnének elhatárolhatók az orgazdaságtól. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét: a kétperces reagálás arra való, hogy az elhangzott hozzászólással kapcsolatos véleményünket mondjuk el. Akinek a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban van vélem énye, az jelentkezzék hozzászólásra, és hosszasabban is kifejtheti. Megadom a szót Trombitás Zoltán képviselőtársunknak, a Fideszből, aki ügyrendi kérdést kíván felvetni. (16.30) DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sepsey Tamás képvisel őtársam már felvetette az előbb, csak erre semmilyen reagálás nem történt egyik oldalról sem, de én fontosnak tartom. A Házszabály 97. § (2)
