Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
2074 építve, szükség esetén pá rhuzamosan kezdeményezte, illetve kezdeményezi a kormány. Ennek megfelelően került sor egyes intézkedéseket megalapozó önálló törvénymódosítások beterjesztésére, amelyek közül a háztartási tüzelőolaj fogyasztásiadóvisszaigénylésének megszüntetését és a sz emélygépkocsik fogyasztásiadókulcsának módosítását április 11én már el is fogadta a tisztelt Ház. A mai nappal a stabilizációs intézkedésekkel összefüggő, de a költségvetési törvény előírásait nem érintő törvénycsomag általános vitája kezdődik meg, s enn ek tárgyalását majd utoléri a már ugyancsak beterjesztett, a '95. évi pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat, melyben a mai nappal vitára bocsátott törvénycsomag önök által elfogadásra kerülő konkrét hatásai megjeleníthetőek és keresztülvezethetőek. Remé nyeink szerint ebben a tárgyalási és jóváhagyási menetben konzisztenssé tehető az elhatározni kívánt lépéssorozat valamennyi eleme. Persze ezzel még nem értünk a javasolt intézkedések áttekintésének a végére. Az intézkedéscsomag végrehajtásához még hozzáta rtozik a társadalombiztosítási alapok '95. évi költségvetési törvényjavaslatának újbóli előterjesztése, párhuzamos tárgyalása, majd elfogadása. Többször megfogalmazódott már az a kérdés, hogy a stabilizációs intézkedések törvényi jóváhagyásának legtöbbjét miért egy csomagban kezdeményezte a kormány. Tisztelt Ház! Ennek nagyon egyszerű, ésszerű indoka van. Megítélésünk szerint nem lett volna célszerű szétaprózva, eltérő ütemben tárgyalni ezeket az egyébként valóban különféle területeket érintő, de a stabiliz áció szempontjából egymáshoz kapcsolódó, összefüggő intézkedéseket, mert akkor éppen a stabilizációt megalapozó elv, a mielőbbi hatálybalépéshez fűződő közös érdek szenvedett volna olyan csorbát, ami a hatékonyságot nagymértékben lerontotta volna. Ezt mind enképpen el akartuk kerülni. Tehát úgy gondolom, hogy az egy időben történő, sürgősséggel kért tárgyalás logikus és célravezető megoldás, s ennek lebonyolításához támogató együttműködésüket kérem, hiszen azt gondolom, velem együtt mindannyian egyetértünk a bban, hogy az idő a legfontosabb tényező. A stabilizációs intézkedések gazdaságpolitikai indokoltságáról szeretnék röviden néhány gondolatot elmondani. A magyar gazdaság hosszú ideje súlyos alkalmazkodási problémákkal küzd. Ezek strukturális eredetűek. A v ersenyképtelen struktúrában az elmúlt tíztizenöt évben növekedés mindig csak az egyensúly terhére volt elérhető. Az utóbbi két évben a külső és belső egyensúlyviszonyok súlyos, egyidejű romlása volt tapasztalható, függetlenül attól, hogy - mint például '9 3ban - a gazdasági teljesítmény csökkent, vagy - mint éppen '94ben - a gazdasági teljesítmény nőtt. 199394ben exportunk volumenének növekedése összességében 5 százalék alatt maradt, miközben az import mennyisége körülbelül 35 százalékkal emelkedett. En nek alapvető oka az, hogy gazdaságunk versenyképessége sem a külpiacokon, sem a belpiacokon nem kielégítő, a hazai termelés strukturális igazodása nagyon lassú, s a kínálat gyengesége miatt a belföldi piacokon is teret veszített az importtal szemben. A fol yó fizetési mérleg tavaly nagymértékű hiánnyal zárult, bruttó külső adósságunk pedig az elmúlt két év alatt 7,5 milliárd dollárral nőtt. E hiányt a külföldi működőtőke beáramlása csak részben ellensúlyozta, két év alatt ez összesen mintegy 3,8 milliárd dol lárt tett ki. Ezt a tendenciát még egy nálunk stabilabb, fejlettebb gazdaságú ország esetében sem lehetne fenntartani. Sajnos a '94. év végi, illetve a '95. évi eleji tapasztalatok sem adnak túlságosan sok okot a bizakodásra. A költségvetés hiánya márciusb an - ennek az évnek a márciusában - már megközelítette a 150 milliárd forintot. E hiány további növekedése miatt rövidesen komoly finanszírozási problémákkal kellene szembenéznünk, s a kialakuló helyzetben jelentősen tovább emelkednek a kamatszintek is. (9 .50)
