Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2065 kötelező - hiszen az Országgyűlés éppen ezért is tűzte napirendjére a kérdés tárgyalását, de egyértelműen ütközik a közerkölccsel, a közfelfogással, mert amikor a társadalom döntő többségétől, épp en a legrászorultabbaktól elvesznek, akkor ebben a helyzetben a kivételezett nyugdíjak visszaadása nem megengedhető. Hasonlóképpen szólhatnék a személyi számról szóló alkotmánybírósági döntésről, amely éppen olyan átgondolatlan és következményeivel nem szá moló döntés volt, mint egyéb olyan alkotmánybírósági döntések, amelyekre mindjárt utalni fogok. A személyi számmal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés nemcsak a hatályos jog rendelkezéseivel nem számolt - így utalhatnék arra, hogy a népszavazásról szóló t örvény értelmében például nem lehet népszavazást kezdeményezni személyi szám feltüntetése nélküli aláírásgyűjtőíveken, mert azok nem bizonyulnak megfelelő aláírásoknak , több tíz milliárd forintjába kerül a magyar államnak az ezzel kapcsolatos átgondolat lan alkotmánybírósági döntés végrehajtása. Kifejezetten a közerkölcsbe és a közfelfogásba ütköznek az Alkotmánybíróság döntései közül azok, amelyek például a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatban egy nyugateurópai jogharmonizációs törekvéshez kapcsolódn ak ugyan, de amelyek teljesen figyelmen kívül hagyják a Magyarországon hirtelen fellépett olyan rendkívül brutális és kellően el nem ítélhető élet elleni bűncselekmények közmegítélését, mint például a legutóbbi papgyilkosság, vagy az egyéb olyan, kiemelked ő kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok, amelyek kapcsán a közerkölcs és a közfelfogás egyértelműen a halálbüntetés alkalmazásának megfontolására irányul. Úgy gondolom, hogy hasonlóképpen nem találkozott a társadalom egyetértésével a reprivatizáció elvet éséről szóló alkotmánybírósági döntés sem, amely több száz milliárd forint kárt okozott ennek az országnak, nem is szólva arról az erkölcsi kárról, ami a tulajdonjog szentségébe vetett hit megingásából fakad. Ilyen előzmények után Holló főtitkár úrnak az a prejudikálása, amely egyenesen arra utalt a Nap televízióbeli szereplése kapcsán, hogy a Független Kisgazdapártnak a népszavazási törvényből és a hatályos alkotmányból fakadó népszavazási kezdeményezése alkotmányba ütköző, ez az én megítélésem szerint tel jességgel megengedhetetlen lenne, még akkor is, ha ez egy alkotmánybíró szájából hangzott volna el, de különösképpen elfogadhatatlan az Alkotmánybíróság főtitkárától. Ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az - és erre szeretném a tisztelt képviselőtár saim figyelmét felhívni , hogy újra kell gondolnunk az Alkotmánybíróság hatáskörét, személykiválasztási rendszerét, mert a jelenlegi keretek közti működés sok szempontból erőteljesen kifogásolható. Köszönöm a türelmüket, köszönöm az elnök asszony nagyvona lúságát, hogy elmondhattam. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak a mai ülésnapon napirend előtt... (Dr. Csiha Judit államtitkár jelentkezik.) Bocsánat! Megadom a szót Csiha Judit igazságügyminisztériumi po litikai államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mindenesetre igen megnyugtató, hogy van e hazában valaki, aki pontosan tudja, h ogy mi ütközik a közerkölcsbe, aki vigyáz arra, hogy közerkölcsbe ütköző döntéseket és gyakorlatot semmiféle fórum, az Alkotmánybíróság se hozhasson. Az mindenesetre kérdés, hogy nem kellenee ennek megítélését a hozzáértő szakemberekre bízni. Ez felvet eg y olyan kérdést is, hogy ha valaki gyilkol, akkor vajon az államnak is szükségese gyilkolnia. Ezt csak a halálbüntetéssel összefüggő megjegyzésére mondom. Komolyra fordítva a szót, azt hiszem, hogy az Alkotmánybíróság intézményét, az Alkotmánybíróság dönt ését minden állampolgárnak, az országgyűlési képviselőknek,
