Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2042 Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ajánlás 119.től a 140. pontjáig kíváne valaki hozzászólni. (Keller László jelentkezik.) Keller László ké pviselőtársunk, MSZP. Megadom a szót. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kicsit hosszabban kell elidőznöm, a döntőbizottság hatásköréről van szó. Tulajdonképpen itt szeretnék mindazokra reflektálni, ami korábban a közbeszerz ési tanács kapcsán elhangzott a döntőbizottságról. Amint arról már szóltam, a törvényjavaslat a közbeszerzésekkel kapcsolatos vitás vagy jogsértő ügyek jogorvoslati intézésére létrehozni javasolja a közbeszerzési döntőbizottságot. A 76. § e tekintetben nag yon lényeges törvényi szakasz, rögzíti a bizottság hatáskörét. A 34. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslataimban azt indítványoztam, hogy a döntőbizottságot ne hozzuk létre, és akkor jeleztem, hogy a döntőbizottsággal kapcsolatos véleményemet k ésőbb fogom kifejteni. Amikor a javaslatomban foglaltakat részletesen indoklom, kiindulópontként két dolgot mindenképpen szükséges világosan látni. Az egyik: a törvény nagyon részletes szabályrendszert dolgoz ki az eljárás lefolytatására. A másik: a minisz ter úr is jelezte expozéjában, de több képviselőtársam szintén utalt rá, hogy halaszthatatlan a közpénzekkel gazdálkodók belső gazdálkodási rendjének átgondolása és a törvény hatálybalépésével annak átalakítása. Tehát a közbeszerzési törvény életbe lépését ől kezdve a közpénzekkel gazdálkodók munkáját segíti egy feszes eljárási rend és egy felelősséget érvényesítő belső gazdálkodási rend. Persze mindez nem jelenti azt, hogy az eljárás során ne alakuljon ki vitás helyzet és nem kerülhet sor jogsértésre. A dön tő az, hogy az így kialakult helyzetet ki kezelje. Az előterjesztő álláspontja az, hogy a bíróságok leterheltsége miatt indokolt egy előzetes államigazgatási jogkörben eljáró szervezet, amely a bíróságokhoz képest lényegesen gyorsabb eljárásban oldja meg a vitás helyzeteket. Ez, ha nem mélyülünk el abban, hogy vajon ténylegesen milyen hatásköre is lehet a döntőbizottságnak, abban, hogy a bíróságok ezen túlmenően milyen feladatot kell hogy ellássanak a törvény következtében, és abban, hogy vajon kelle ahhoz újabb szervezet, hogy a gyorsított eljárás lefolytatható legyen, vagyis azt feltételezzük, hogy a bíróságok ügyintézése hosszú távon az előterjesztő álláspontja szerint fog alakulni, nos ha mindezeket nem vizsgáljuk, akkor a döntőbizottság létrehozása még ésszerű megoldásnak is tűnhet. Vegyük azonban sorra! 1. A bizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása. Vagyis ha valamelyik közpénzzel rendelkező gazdálkodó szervezet, intézmény úgy köt szerz ődést, hogy a törvényt a beszerzésére nem alkalmazza, tehát mellőzi a nyilvánosságot, ebben az esetben nincs ajánlatkérő, az eljárást valamelyik konkurens szállító vagy a tanács kezdeményezheti, ha tudja bizonyítani. Erre viszont a törvény előírásai nem ad nak lehetőséget. De egyébként is ez a szerződéskötést követően derülhet csak ki, amikor már a szerződést a bizottság nem semmisítheti meg. Ezt a problémát így csak a bíróság által lehet kezelni, vagy a belső gazdálkodási számonkérés során kell eljárni. 2. A 76. § b) pontja értelmében a bizottság az 5. §ban foglaltak megsértése - nevezetesen a részekre bontás - vagy más, törvényben foglalt alapelvek és szabályok megsértése miatt indíthatna eljárást. Ha a részekre bontással kerüli meg a beszerzést végző a kö zbeszerzési törvény előírásait, akkor a helyzet ugyanaz, mint az első esetben. Ez csak akkor derül ki teljes bizonyossággal, ha mondjuk, az Állami Számvevőszék vizsgálatot végez a közpénzek felhasználóinál. Amennyiben az alapelveket vagy a törvény szabálya it sértették meg és még nem történt meg a szerződés megkötése, akkor van csak érdemi intézkedésre lehetősége a bizottságnak, de a várható következményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a szerződést időközben megkötötték, akkor azt már megint csak a bíróságon lehet semmissé nyilvánítani. Néhány szóban a várható következményekről: Azt vélelmezem, hogy a bizottsági eljárás a legtöbb esetben a bíróságon fog folytatódni, legyen az bírság kiszabása vagy az eljárás felfüggesztése. A 90. § azt mo ndja ki, hogy amennyiben a
