Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2033 Indítványozom az összetartozó javaslatok tárgyalásának összekapcsolását. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Látható többség. Köszönöm. Kérdezem, kíváne valaki szólni a módosító javaslatokhoz kapcsolódóan, tehát a 121. számú pontig. (Nincs jelentkező.) Jelzés nincs. Több képviselőtársunk előzetesen jelezte felszólalási szándékát. Azért nem szólítom őket, mert kérem, hogy a pontoknál jelezzék felszólalási szándékukat. Bernáth Varga Balázs képviselő úr jelezte felszólalási szándékát a 121. számú pontig. Megadom a szót. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. A jobbítás szándékával és az idővel való gazdálkodásra is tekintettel: az á ltalam előterjesztett módosító indítványok annyira összefüggőek, hogy szükségesnek tartanám - alelnök asszony hozzájárulásával - ezeknek a rövid elmondását. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kivételesen engedélyezem. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Köszö nöm szépen. A törvényjavaslat 1. §a az ajánlatkérők körét szabályozza. A polgári törvénykönyv 608. §ának c) pontjára utalás bizonyos vonatkozásban ismétlést jelent, bizonytalanná teszi az értelmezést. Álláspontom szerint felesleges ennek a résznek a szab ályozása. A 3. § (1) bekezdése direkt irányításra emlékeztet, amely a kormány számára korlátlanul lehetővé teszi a közbeszerzések központosítását, és ajánlatkérésre bárkit feljogosíthat. Úgy ítélem meg, hogy túl szigorú ez a rendelkezés. Az 5. § egy sajáto s értelmezése a polgári törvénykönyvnek, miszerint több semmis szerződés összegezése alapján érvényes szerződés jön létre. Álláspontom szerint itt bizonyos ellentmondás mutatkozik. (19.50) A törvényalkotó nem követi a jogirodalom alakulását, mert például n em helyesen utal a lízingszerződés fogalmára. A lízingszerződés nem bérleti, hanem lízingszerződés, amelynek van direkt és indirekt faja, a tervezet viszont csak a direkt lízingre vonatkozik - ez természetesen helytelen. Fogalomzavarokhoz vezethet, és vesz élyezteti a beruházások, beszerzések rendjének áttekintését. Ugyancsak felületességre utalna a 105. oldalon lévő bekezdés, ahol az ajánlattevő és az ajánlatkérő felcserélődött - gondolom, ez gépelési hibára vezethető vissza. A 15. § (1) bekezdés g) pontja a közbeszerzési tanács létrejöttére vonatkozó szabályokban zavarosan fogalmaz, ellentmondóan, ugyanis eszerint az elnököt a tanács kinevezi, a 19. § (3) bekezdése alapján viszont a bizottság elnökét a tanács választja - kérdés: melyik a helyes, mivel mindk ettőt megindokolja a törvényjavaslat. A 22. § (1) bekezdés szerint közbeszerzési biztos csak az lehet, aki többek között legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Sajnos, nem állapítható meg a törvényjavaslatból, hol lehet megszerezni ezt a gyak orlatot, mivel ez egy új intézmény, ami most kerül bevezetésre. Feltétlenül átgondolásra szorul tehát ez a törvényszakasz. Nem lehet megállapítani, hogy a 26. § (3) bekezdésében említett "valamennyi érdekelt" alatt kik értendők. Ezek feltehetően - következ tetés alapján - a jövő pályázói lehetnek. A más eljárásra való áttérés tilos a 27. § (1) és (2) bekezdés szerint. Erre nincs is lehetőség, ezért a kiemelés, a "Más eljárási fajtára való áttérés" címszó zavaró. Úgy ítélem meg, fogalmi zavar van a javaslatba n.
