Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
2026 A bíróságok befejeztek 177 733at, tehát így még 1995re megmaradt 103 290 peres ügy. A gazdasági pereknél sem rózsásabb a helyzet, mert ott ugyan a hátralék '94ben csak 10 175, az érkezés viszont 1994ben 19 819 és a hátralék 13 505. Nyilván a statisztika abból a szempontból is érdekes, hogy a pertartam mennyi. Tehát ebből a 177 733ból, amit befejeztek a bíróságok 1994ben, abból három hónapon belüli ügy 66 746 volt, a három és hat hónapi időtartamú 45 646 , a hat és tizen két hónap között befejezett 38 235 és az egy év feletti 27 106. Tehát ennyit a számokról. A számok maguk is unalmasak, és meg merem kockáztatni azt az állítást, hogy talán az átlag állampolgár számára ez a törvényjavaslat is unalmas. Azt u gyan elvárja, hogy az utak közlekedési rendjét jogilag szabályozzák, hogy ő biztonságosan tudjon közlekedni, hogy táblák jelezzék, hova tilos behajtani, hol van jobbkézszabály, de arra nem figyel sajnos, hogy az igazszolgáltatás útjának eljárási szabályai, az igazságszolgáltatási kresz a polgári perrendtartás, a polgári eljárásjog. Ha ott a sebességet nem szabályozom, attól ugyan nem kell félni, hogy az eszeveszett túlhajtás veszélye fog bekövetkezni, de a sok tiltó tábla nyilván a forgalom lassulását eredm ényezi. Tehát abból a szempontból kell nézni a polgári eljárásjog módosítását, hogy ezt az igazságszolgáltatási kreszt kívánja akként módosítani, hogy a jogkereső állampolgár tényleg elégedett legyen azzal a bírósággal, hogy valóban bizonyos határidőn belü l megoldást nyerjen az ügye. Mert akármit állítanak, a magyar igazságszolgáltatási statisztika európai viszonylatban a pertartam szempontjából nincs nagyon lent a rangsorban, hanem inkább előkelő helyet foglal el, tehát elég gyors a perek átfutási határide je. Vajon ez az új kresz megfelele az elvárásoknak? Ez mindig attól függ, hogy mihez képest. A maximalista elvárásoknak nyilván nem felel meg, nem ad egy teljesen új eljárásjogi szabályozást. Megkísérli a számokkal igazolt hátralékok súlya alatt felgyorsí tani az eljárást, ugyanakkor megtartani és eleget tenni a jogállamiság követelményeinek is. Többen elítélően nyilatkoztak a kitanítási kötelezettség megszüntetéséről és az officialitás elvének a szűkítéséről. Én negyven évig gyakoroltam ezt a szakmát, a ma gam részéről csak üdvözölni tudom, mert az officialitás, a bizonyításnak a hivatalból való elrendelése: egyik oldalról szidni a bíróságot, hogy lassan dolgozik, a másik oldalról meg megnehezíteni a munkáját. A gyakorolt jogok és kötelezettségek szempontjáb ól megmarad a tájékoztatási kötelezettség, de mellőzöm a Pp.ből azt, ami egy minden irányban kiterjedő tájékoztatási kötelezettséget jelentett. Meg kellene nézni egy perbeli statisztikát abból a szempontból is, hogy hány elsőfokú ítéletet helyeztek hatály on kívül a polgári perrendtartás 3. §ának megsértése miatt, hogy nem oktatta ki kellő mértékben a bíróság a peres felet. Ki kell oktatni a jogairól, ki kell oktatni a kötelezettségeiről és hivatalból elrendelni a bizonyítást... Itt nem a banktitokról van szó, hát előterjesztheti azt a bizonyítást, ha egy bankadatot akar megszerezni, azt a bíróság elrendeli, de nem fog helyette bizonyítékokat gyártani! Benyújtani egy keresetlevelet és utána várni, hogy majd a sült gesztenye repül?! Nem repül a sült galamb, se a sült gesztenye, semmi sem repül akkor, ha ő, a perbeli jogot érvényesítő a maga részéről nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a jogai valóban érvényesüljenek is. Én tehát nem fogok könnyeket potyogtatni azért, mert kikerült a Pp.ből ez a szakas z az officialitás megnyirbálásával. Az egyik fejezet címe: az igazság érvényesülésének biztosítása - hát persze, hogy a jogállam az igazság érvényesülését biztosítja! Ezt nem kell dekoratív címekkel jelölni, hanem igenis a jogérvényesítőre rá kell terhelni azt a kötelezettséget, ami a jogai érvényesítésének érdekében az ő érdekeit szolgálja. Ne a bíróság kaparja neki össze a bizonyítékot; elő lehet azt terjeszteni, a bíróság elrendeli! Csak időben terjessze elő, hogy utána ne a bíróságot szidja, mert tizenk ét éven túli a pertartam. A szakszerűség biztosítását növeli, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál a fellebbezőnek már kötelezően ügyvédi képviseletet kell igénybe vennie. A gyorsítást jelenti nyilvánvalóan, hogy a fél előadásának és az előterjesztésének a bevárás a nélkül határoz, ha mulaszt az előterjesztésben. És
