Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
2012 példányban, aminek az a neve, hogy társasági szerződés, és ami ugyan abszolút ellentétes minden jogszabállyal, d e mellette ott van az elfogadó nyilatkozat, hogy befizette a pénzbeli betétet és a többit, amit a jogszabály előír és megfelel az előírásoknak. Módosító javaslatunk az, hogy vagy el kell hagyni "a bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító" szövegrészt, vagy 15 napos határidőt kell biztosítani a vétlen jogi képviselőnek a hiánypótlás előterjesztésére. Tisztelt Ház! Meggyőződésünk, hogy a cégnyilvántartások akkor lesznek hatékonyak és megfelelő határidőben teljesíthetők, ha a koncepcionális változás történik, tehát ha a cégeljárás regisztrálási eljárást jelent, és a cégbíró csak a törvényességi felügyelettel foglalkozik. Magyarul - és nem akarom degradálni a cégbírósági eljárást, legkevésbé a cégbírókat - ha a telekkönyvhöz h asonlóan fog történni a cég bejegyzése is. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Varga István felszólalását. Megadom a szót K. Csontos Miklósnak, a Független Kisgazdapárt részéről. Őt kö veti majd Rubovszky György, a Keresztény... (Dr. Rubovszky György: Köszönöm, nem!) ...Most érkezett a jelzés, hogy Rubovszky György visszalépett. Megadom a szót K. Csontos Miklósnak, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azt kell mondani, hogy az 1989es XXIII. törvény felett kissé eljárt az idő. Ha e törvényünket összehasonlítjuk a nyugati államok törvényeivel, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, hogy sajnos, még a most be nyújtott tervezet sem éri el azok színvonalát, és még megközelíteni sem tudjuk az ottani alapelveken nyugvó cégjegyzéket, illetve a cégről való informálást. A nyugati jogban az a helyzet, hogy a bejegyzés valóban rendkívül egyszerű módon, egy kérelemre meg történik, és attól a pillanattól kezdve, amikor regisztrálva van a cég, érvényesül az elv, hogy a közhitelesség elve alapján egyértelmű és hű képet kell adni, illetve biztosítani minden cégről. Ugyanígy van a nyilvánosság elve, minden egyes úgynevezett kis cégről is egyértelmű adatokat tud szolgáltatni a cégbíróság. Ezzel összehasonlítva nálunk olyan állapotok vannak, hogy a cégek már a társasági szerződés megkötése, illetve a bejegyzési kérelem benyújtása után az úgynevezett eljárási időszakban elkezdtek m űködni, hisz kellett működniük, mert a szerződés alapján ez biztosítva lett részükre, ugyanakkor róluk információt még nem kaphatott senki a cégbíróságon keresztül. Ezért alakultak ezek a fantomszervezetek, így jöttek létre a fantomcégek, amelyek bejegyzés e még meg sem történt, de már megszűntek. Ilyen alapon valóban egy kaotikus állapot állt elő. Ezt a kaotikus állapotot megszüntetendő, a törvényjavaslat bizonyos fokig előrelépést jelent, de ne legyenek nagy reményeink, mert olyan hátralékkal dolgozik a cé gbíróság, hogy annak feldolgozásához nem egy törvény, de kettő sem elegendő, hanem elsődlegesen törvényt alkalmazó bírák kellenének. Ezzel lehetne segíteni, illetve változtatni a jelenlegi helyzeten. Mindenképpen előrehaladás van az ellenjegyzés tekintetéb en. Eddig sem az ügyvéd, sem a közjegyző, aki ellenjegyezte, talán nem is ismerte az adott szervezetet, csupán formális volt az ellenjegyzés, és ezért felelősséggel sem tartozott. Nagyon jó, hogy a törvénytervezet szakít ezzel a módszerrel, hisz most már a z ügyvédi képviselet mellett az egész eljárást végigkíséri és az egész eljárás során megáll az ügyvéd anyagi felelőssége is. Tehát nemcsak rá kell tenni a bélyegzőt és nem csupán alá kell írni ezt a bejegyzési kérelmet. Ilyen szempontból ezt üdvözölni kell . Nagyon jó az is, hogy a nyilvánosság elve bevezetésre kerül. Tehát a nyilvánosság elve alapján mindenki kaphat tájékoztatást ezekről a cégekről, és azon kívül a közhitelesség szerepe is megnő, ennek a közhitelességi szerepnek jelentősége van. Ez, azt his zem, hogy mindenki előtt egyértelmű. Álláspontom szerint rossz az a megközelítés, amit az 5. § mond ki, amely az ügyésznek ad szerepet. Véleményem szerint erre a szerepre az ügyész általában nem alkalmazható, annál is inkább, mert nagyon könnyen megkapjuk az ilyen, az Európai Unió jogrendszerébe nem illeszkedő
