Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi C... - Határozathozatal a környezet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1999 gyorsítani akarja a büntetőeljárásjogot, ugyanakkor a becsület védelme vonatkozásában nem hajlandó észrevenni, hogy a jelenlegi hatalmi konstrukciók között a becsület védelmének hatékony büntetőjogi védelme nem megoldott. Úgy gondolom, hogy a bűnüldöző szervek részvétele a gazdasági hatalmi harcban sincs megfelelően kiiktatva az összeférhetetlenségi és egyéb szabályokkal. (16.20) Ha a bűnüldöző szervek alkotmányellenes részvételét figyelemmel kísérjük a politikai erők alkotmányos eszközökkel vívott harcá ban, akkor látni fogjuk, hogy az egész büntetőeljárásjog módosítása milyen óriási állóvizet kavart fel. Hogy ennek érzékeltetésére még egy nagyon kézenfekvő példát mondjak, tulajdonképpen a jó szándék a büntetőeljárásjog módosítása kapcsán nagyon súlyos alkotmányellenes magatartássá fordul, hiszen a néprészvétel és a társas bíráskodás elve mindenképpen egy olyan terület, amelyet modernizálni kell, és a szocialistának mondott büntetőjogi elméletből a piacgazdasági keretek törvényes eszközeivé kell átalakít ani. De ehhez nem lehet úgy hozzányúlni, hogy a törvény egyes rendelkezéseit módosítjuk, ugyanakkor az alaptörvényhez nem nyúlunk hozzá. Hadd emlékeztessem az igen tisztelt Házat arra, hogy a hatályos alkotmány 46. §a értelmében a bíróságok hivatásos bírá kból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. Igaz, ez után azt mondja az alkotmány 46. §a, hogy a törvény e szabálya alól kivételt engedhet, de miután az alkotmányos konstrukció a társas bíráskodás elve és törvény csak kivételt engedhet, ebbő l fakad az, hogy a társas bíráskodás elvét csak rendkívül szűk keretek között lehet áthágni. Nem lehet azzal megmagyarázni mindent, hogy a törvény megengedi most a társas bíráskodás elvének áthágását is. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a Függe tlen Kisgazdapárt nem helyesli a társas bíráskodás szűkítését és a bírósági eljárás gyorsítását. Egyszerűen arról van szó, hogy az alkotmányosság védelme mindennél fontosabb, és az egy megengedhetetlen dolog, hogy érvényes alkotmányos rendelkezésekkel szem ben az a tárca, amelyiknek éppen eszébe jut, súlyos alkotmányossági sérelmeket okozva átalakítsa az egész jogrendünket, anélkül, hogy bárki hozzányúlt volna az alkotmányos rendelkezésekhez. Itt külön is ki kell emelnem azt, hogy a vétségi eljárások számána k nagyarányú növekedése mindenképpen nagyon káros jelenség a büntetőeljárásjog területén, hiszen a vétségi eljárások számának növekedésével és a vétségi eljárásoknak a társas bíráskodás elvéből való kiemelésével lényegében olyan helyzet teremtődik, hogy e gyrészt az alkotmányellenes eljárások száma nagyon nagy mértékben növekszik; másrészt pedig úgy gondolom, hogy a vétségi eljárásoknak az az egyszerűsített kezelése, amelyre majd később rá fogok mutatni, hogy ugyancsak az eljárásjog módosításával milyen tov ábbi jogrendszeri problémákat vet fel, nem elfogadható. El kell mondjam, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint nem lehet azt elfogadni, hogy a büntetőeljárások egyszerűsítése következtében a vádlottak egy igen tekintélyes hányada ne kerüljön a bíróság elé, hanem mintegy a bíróság kikerülésével úgy szülessenek meg sorozatban a büntetőítéletek, hogy a bíró ne is lássa a delikvenst, akinek az ügyében ítélkezik. Ez olyan sötét, már megbocsássanak, de a kommunista igazságtalanságokon is túltevő újabb , még igazságtalanabb rendelkezéseket és eljárásokat fog produkálni, ami az én megállapításom szerint egész egyszerűen ellehetetleníti a jogállamiság kialakulását. Külön kiemelném azt, hogy az igazi jogi igényesség úgy volna védhető, ha a vétségi eljárások at szüntetnénk meg, és azok kerülnének át a büntetőbíráskodásnak egy valamennyiünk által sokkal inkább figyelemmel kísérhető és valamennyiünk által alkotmányossági vonatkozásban megnyugtatóbbnak található eljárások kereteibe. Tehát én arra hivatkozom, hogy a társas bíráskodás elvétől kezdve a büntetőeljárásnak az olyan gyorsítása, amely végül is a bíróság kikerülését és az alkotmányosság elveinek szűkítését jelenti, ez a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan. Talán utalhatnék arra, hogy minden gyak orló jogász tudja: nem lehet az ügyeket úgy rangsorolni, hogy vannak fontos ügyek vagy vannak kevésbé fontos ügyek. Talán, ha jól emlékszem, éppen Hack
