Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RÁDÓNÉ GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
198 megfelelő forrásokra van szüksége, mégpedig a szociális problémák fa jlagos mutatói szerint képzett forrásokra. Mindezt hangsúlyozva, vegyük észre, hogy a hivatkozott módosítás egy korszerű, vagyis az ellátás, és a fedezetüket legalább részben együtt mozgató mechanizmus kialakulásának irányába mutat. Tisztelt Képviselőtársa im! Egy többtényezős, többszektorú szociálpolitika feladatainak bonyolult feltételeit építi tovább néhány módosító javaslat. Ezek közül csak utalásszerűen emelnék ki példákat. Az egyik a jóléti rendszerek egyes ágazatai között teremt szervesebb kapcsolatot . Ilyen az a javaslat, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők ezután csekély jövedelmű alkalmi munkát legálisan is végezhessenek. Így egy szociális ellátás szabályozásával a munkaerőpiaci visszailleszkedés és a feketemunka legális ke retek közé emelése célját is elősegíti. S ugyanígy, amikor az átmeneti segély keretei között nevesítik a beiskolázási nehézségeket enyhítő támogatást, akkor a szociális és az oktatási rendszer összehangolása révén javul a közös cél az iskolázottság emelése érdekében. A másik, jövőbe mutató javaslat az, hogy a nem állami, nem önkormányzati, bár részben normatív állami támogatásban is részesülő személyes gondoskodást nyújtó intézmények vagy fenntartói bizonyos feltételek közt szabadon megállapodhatnak az igén ylővel a bekerülésről és a szolgáltatásokról. Ezzel a nem állami, nonprofit vagy vállalkozói alapon gazdagodó szociális szolgáltatások gyakorlatához igazítják a beutalások rendjét. (15.30) Végül azokra a megoldásokra szeretnék rámutatni, amelyek a szociálp olitika eljárásmódját teszik demokratikusabbá és egyszersmind életszerűbbé. Ilyen például az a javaslat, amely az intézményben lakó személy állapotváltozása s annak révén akár ugyanott, de más szakosított ellátásba utalása esetén kötelezővé teszi a jogi ér telemben vett áthelyezési eljárás, egy új beutaló határozat kiadását. Ezzel a bentlakó számára biztosítják mindazokat a jogokat, amelyek a közigazgatási eljárás során őt egyébként megilletik. Hasonlóképpen elvi jelentőségű az a közelítés, amely szerint a m ás személyről is gondoskodó munkanélküli esetében nem tekinthető saját jövedelmének az alkalmi munkavégzés csekély jövedelme csakúgy, mint a várandósági pótlék. Összefoglalva: végezetül azt szeretném megfogalmazni, hogy a törvénymódosítás szemléletét, az i ndítványozott korrekciók megoldásait támogatom. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy teljes mértékben helyeslem a 180 napos biztosítási idő eltörlését és a közösségi munkavégzésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését. Fontosnak tartom viszont kie melni, hogy e törvénymódosítás látszólag kisebb jelentőségű vagy rövid távú módosításai hosszú távon is korszerű, célzottabb, szakszerűbb, egyszersmind igazságosabb szociálpolitika megoldásait kínálja elfogadásra az Országgyűlésnek. Olyan módosításokat, am elyek nem visznek bizonytalanságot a rendszerbe, inkább egyfajta fokozatos építkezés állomásának tekinthetők. Természetes módon vállalva az indokolt önkorrekciókat is, például a temetési segély visszaillesztése vagy a gyermekintézmények térítési díjának ok tatási évhez igazítása esetében. Igaz, ezen a kétségtelenül demokratikusabb és eredményesebb úton akkor lehet csak sikeresen továbbhaladni, ha jelentősen fejlesztjük, bővítjük a szociális szakképzést és a sokoldalú információs rendszert a helyi és az intéz ményi szociálpolitika, a szociális igazgatás számára. Több mint figyelemreméltó, hogy a korántsem hiánytalanul felsorolt példák azt is bizonyítják: nem igaz, hogy kizárólag pénzkérdés a szociálpolitika eredményessége. A félreértések elkerülése végett persz e tegyük hozzá, hogy kellő forrás nélkül a legjobb eljárás, szabályozás sem ér semmit, de a szociális törvény végrehajtásának eredményessége igen nagy mértékben ez utóbbiak kulturáltságán és társadalmi elfogadottságán múlik. Ebben ez a törvénymódosítás - i smétlem - jó irányba építkezik, folytatva egy olyan munkát, amit két évvel ezelőtt fő vonalaiban helyesen kezdtek el. S ha már olyan
