Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 12 (73. szám) - Ceslovas Jursenas, a Litván Parlament elnöke és kísérete köszöntése - A kormány 1995. március 12-én meghozott, a magyar lakosságot súlyosan érintő intézkedései társadalmi és gazdasági következményeiről szóló politikai vita - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
1947 Ezért a belső fogyasztás visszafogása nem teremti meg a kitörés lehetőségét. Például a központi alapok erősen lecsökkentett feltöltése va gy a még messze nem hatékony és működőképes exporttámogatási rendszer azt jelzi, hogy 1995ben a termékszerkezetváltás biztosításához megfelelő mértékben központi források nem állnak rendelkezésre, így a jelenlegi, még számos esetben elavult termékszerkeze t mellett a belső fogyasztáscsökkentést kiegyenlítő vagy azt meghaladó exportbővítésre reálisan nem lehet számítani. Az 1995. évi árfolyamváltozást biztosító intézkedések ugyan bizonyos belső piacvédelmet biztosítanak, de részletes statisztikai adatok hián yában nem lehet megítélni, hogy ezen intézkedések ténylegesen milyen hatással lesznek exportlehetőségeinkre. Hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az 1994es adatok szerint egy forint értékű exportra több mint 1,1 forint értékű import esik, és stati sztikai adatok hiányában nem tudjuk reálisan megmondani, hogy mennyi egy forint exportunknak a tényleges importhányada. A magyar gazdaság eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztás, a beruházás és az import csökkentésével egyidejűleg az export ne m volt képes lényeges növekedésre, tehát ezzel a megoldással a külső egyensúlyi pozíció és az államháztartási deficit számottevően nem volt javítható. A magasan tartott kamatok nehezítik a vállalkozók hitelhezjutási feltételeit, egyidejűleg pé nzkivonást jelentenek a gazdasági szférából, ami sajnos, növeli a sorbanállást. Mindezek az év eleji központi árintézkedésekkel együtt árfelhajtó, inflációnövelő hatásúak, az inflációs kamatnövekedés miatt pedig erőteljesen tovább nő az államadóssági kiadá sok volumene is. Látni kell tehát, hogy a magyar gazdaság ma még messze nem bejáratott piacgazdaság, ami a keresletkorlátozásra rugalmasan reagálna, azaz leépíti rossz hatékonyságú kapacitásait vagy általánosabban megfogalmazva: átirányítja a működőtőkét a nagyobb jövedelmet biztosító szektorokba, ágazatokba, hiszen a magyar gazdaságban ma sajnos, sok esetben nincs is igazán működőtőke vagy ha van, az számos esetben nem igazán mobilizálható. Kitörésre tehát csak akkor számíthatunk, ha biztosíthatók a gazdas ág teljesítményének növelését segítő, világpiaci versenyképességünket javító, a modernizációs folyamat felgyorsítását biztosító források és intézkedések, a piacgazdaság működőképessége, de legfőképp a gazdaság növekedése. Az előzőek alapján a jelen makroga zdasági feltételrendszerben az alábbi következtetések vonhatók le. A fizetési mérleg ilyen értelmű csökkentett hiánya aligha tartható, mivel a 150 milliárd forint értékű privatizációs bevétel még a legértékesebb, leghatékonyabb állami tulajdonú vállalkozás aink többségi tulajdonának érték alatti elidegenítésével, gazdasági kiszolgáltatottságunk növelésével sem biztosítható. A tervezett 1011 százalékos exportnövekedés technológia- és termékszerkezetváltást biztosító források nélkül reménytelen. A fogyasztás és így a belföldi értékesítés visszafogása óhatatlanul a vállalkozók külpiaci értékesítésére is kihatással lesz, mivel a felszabaduló árualapok - mint említettem - a külpiacon meghatározó részben csak rossz kondíciókkal értékesíthetők, így a beszűkülő term elés a vállalatok rezsiviselő képességének csökkenéséhez vezet. A beruházások 810 százalékos bővülése a gépimport növekedésén keresztül - mivel a magyar gazdaság külföldi gépekre szorul e tekintetben - nagyobb mértékű fizetésimérleghiányhoz vezet, ha vis zont a beruházások nem bővülnek a kívánt mértékben, akkor visszatérül; az exportképes árualapok nem termelődnek meg. A költségvetési deficit előirányzott mértéke feltételezi az államháztartási reform ez évi beindítását és felgyorsítását, de - mint ahogy a miniszterelnök úr hozzászólásában jelezte - ennek a feltételei még nem teremtődtek meg, holott nem kisebb embert, mint Lengyel Lászlót szeretném itt idézni: "a kormánynak első lépésként éppen ezzel kellett volna kezdenie." A gazdaságpolitika export- és bef ektetésösztönző elemeinek eszközrendszere ma még zömében kidolgozatlan vagy csak igen korlátozottan működőképes. A fejlődő és a volt szocialista országokba
