Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
1889 28,2 százalék. Az 1993. évi pályázaton kívüli felhasználás mintegy 18 százalékkal ha ladja meg a törvény által előírt keretet. A pályázati kiírásoknál a Központi Ifjúsági Alapról szóló törvénynek a pályázatra, valamint a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szakaszait és a népjóléti miniszter pályázati rendre vonatkozó rendeletét több esetbe n nem tartották be. Az 1993. évi júliusi, mintegy 41 millió forint összegű pályázati döntésről az Ifjúsági Koordinációs Tanácsnál az ellenőrzés részére szabályos és hiteles dokumentumot bemutatni nem tudtak. Nem folytatom tovább az idézeteket, de az idézet ten túl nyilvánvaló volt az is, hogy az elmúlt években a Központi Ifjúsági Alap céljai és rendelkezésére bocsátott költségvetési támogatás között jelentős ellentmondás volt tapasztalható. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi X XV. törvény vitáját újraolvasva kellemes meglepetésként találkoztam azzal, hogy az akkori ellenzéki - szocialista párti, szabaddemokrata, fiataldemokrata - képviselők, a mai parlament csaknem nyolcvan százaléka, szinte teljesen egybehangzóan fogalmazták me g elvárásaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Korszerűtlennek tartották, a korábbi, 1988ból származó gyakorlat folytatását látták az akkori törvény vitájában. Igényelték az érintettek képviselőinek, a gyermek- és ifjúsági, illetve korosztályokért dolg ozó szervezetek maguk választotta képviselőinek jelenlétét döntéshozó testületekben. Felvetették a szerencsejátékból származó bevételekből a forrásautomatizmus megteremtésének szükségességét. Igényelték a vállalt célok és a biztosított források ö sszhangjának megteremtését. Úgy vélem, természetes, hogy az akkor kisebbségben maradt álláspontok legitim többségre jutva érvényesülni akarnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról évek óta heves viták zajlanak politikai, szakmai, gyermek- és ifjúsági, közéleti fórumokon. A viták legfőbb oka, hogy az alapítvány évek óta a nyilvánosság kizárásával működik, ellenállva az Országgyűlés illetékes bizottsága visszavisszatérő érdeklődésének is. Az alapítvány kuratóriumából 1991ben száműzték a gyermek- és ifjúsági, illetve a korosztályokért tevékenykedő szervezetek maguk választotta képviselőit. Azóta folyamatosan a kormány ízlése szerinti, a mindenkori hatalom által kiválasztott ifjúsági vezetők lehetnek csak jelen a kuratóriumb an. Ezt a gyakorlatot immár öt éve bírálják a gyermek- és ifjúsági szervezetek, következetesen képviselve azon elvárásukat, hogy többségben legyenek a kuratóriumban. A jelentős vagyont - és korábban komoly mértékű költségvetési támogatást - az alapítvány n em a cél szerinti tevékenységre használta fel. Erről a gazdálkodási adatok tanúskodnak. Illusztrációként néhány számot említhetnék. Az alapítvány működési költségei 1992ben 54 millió, 1993ban 63 millió forintot tettek ki. Ezzel szemben nyilvános pályázat keretében támogatásra 1992ben 25 millió, '93ban 19 millió, 1994ben 13 millió forintot fordítottak. A számokból is látszik, hogy három év alatt annyit fordított az alapítvány pályázati támogatásra, ami egy év működési költségeinek felel meg. 1994ben az alapítvány 75 alkalmazottjából 46 fő volt a budapesti központban foglalkoztatott dolgozó. Az alapítvány 350 millió forint kinnlévősége egy évi teljes költségvetésének megfelelő nagyságrendű. A következőkben röviden arról szólnék, hogy a törvényjavaslat el őkészítése során milyen szabályozási elvek érvényesítésére vállalkoztunk. Az első ilyen elv az volt, hogy mindazon gyermek- és ifjúsági célokat szolgáló vagyon- és pénzeszközök kezelését és felhasználását, amelyek nem illeszkednek valamely minisztérium fel adatkörébe, vagy több tárcát érintenek, amelyek maguknak az érintetteknek a kezdeményezéseit, szervezeteit támogatják, illetve amelyek társadalmi kezdeményezések támogatására szolgálnak, egy törvény szabályozza. Ez az oka annak, hogy az elkülönített állami pénzalap és a közalapítvány ügyében szükséges szabályozás egy törvényjavaslatban került összefoglalásra.
