Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter:
1874 hitelből lenne képes akármilyen vásárláshoz, privatizációhoz társulni. Honnét akarja ezt a hitelt visszafizetni? A privatizált cégből, amelyik maga is tőkeínséggel küzd. Tehát, ha úgy kötelezi el magát egy hosszabb hitelvisszafizetési kötelezettséggel, hogy azt a cégből akarja kivenni, abból a cégből, amelyik maga is tőkeemelésre, forgóeszközfeltöltésre érett meg, akkor ez így nem működik. Következésképpen kárpótlási jegy, menedzsment és olyan tőkebefektető, aki képes arra, hogy a helyi termelőket és a menedzsmen tet összefogva lásson fantáziát az illető feldolgozóiparban, az igen, az működőképes lenne. Elég baj, hogy az eddigiek során ez nem így történt. Mert akkor már nem lenne kézben ennyi kárpótlási jegy, és meglenne a Rusznák képviselő úr által is említett egé szséges vertikális kapcsolat a termelők, a készletezők és a feldolgozók között. Ha korábban is úgy jött volna ez létre, hogy a kárpótlási jegy mellett a tőkebefektetők, a kárpótlási jeggyel rendelkezők mellé szinte kötelezően be kellett volna ezeket vonni. Az a dolog elzúgott, mert pénzt kaptak érte, megtörtént egy jelentős feldolgozóipari privatizáció. Nyilvánvaló, hogy nem a legtőkeerősebbekért és a leghatékonyabban működőkért nyúltak ki elsősorban az eddigi privatizáció során. A maradékot oda lehet lökni kárpótlási jegyért, de az nem lesz működőképes. Csak plusz tőkebefektetés esetén! És nem úgy, hogy elkötelezett hitelekkel, tőkekivételre elkötelezettek esetében. Tehát ezért kétélű ez a dolog. Nem vagyunk mi ellentmondásban - legalábbis azt hiszem - sem szándékainkban, sem tettekben, csak a tőke hiányzik abból a szférából. Tehát azt kellene összeszervezni, a kárpótlási jeggyel rendelkező termelőket és tőkéstársakat összehozni. Igaz, hogy nagyon sok esetben ellenérdekeltség van, ezért is következett be az az állapot, ami most van, és ez nem jó. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Bernáth Varga Balázsnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnö k asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a Független Kisgazdapárt reprivatizációs elképzeléseit valósíthatta volna meg az elmúlt parlament, akkor ma értelmetlen vitát nem kellene folytatnunk a vagyonnal kapcsolatosan. Köszönöm szépen. ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót miniszter úrnak, elnézést kérek, nem vettem észre a jelzést; ön korábban jelentkezett, mint Bernáth Varga Balázs. Megadom a szót Suchman Tamás miniszter úrnak. DR. SUCHMAN TAMÁS tárca n élküli miniszter : Elnök asszony, köszönöm a szót. Így az esti órán, amikor már magunk között vagyunk, a kérdéseket családiasabb hangulatban is megbeszélhetjük. Az előbbi ellentmondásra vagy nem ellentmondásra szeretnék reagálni néhány apró gondolattal. Elő ször is aktualizálni szeretném azt, amit Rusznák Miklós képviselőtársam mondott. Holnap a Vagyonügynökség Igazgatótanácsa egy nagy mezőgazdasági csomag kárpótlási jegyért történő privatizációjáról dönt, ahol is elsősorban termelők - összesen vagy ötszáz te rmelőszövetkezet nyújtott be igényt - részére lesz az élelmiszergazdasági privatizáció kisebbségi tulajdoni csomagja felajánlva. Én ezt nagyon fontosnak tartom, tekintettel arra, hogy piacot kell szerezni a termelőknek. Ez rendkívül fontos érdek. Hozzátes zem, hogy olyan konstrukciót kértem kidolgozni a Vagyonügynökség illetékeseitől, ahol a kárpótlási jegy nagyságához viszonyítva 1020 százalékban készpénz is kerül a rendszerbe, mert - ahogy az előbb Francz Rezső is mondta - kárpótlási jeggyel egyébként fo rgóeszközt még akkor sem lehet finanszírozni vagy pótolni, ha a termelő magával a terménnyel is működteti a céget.
