Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
1871 Ez eket szerettem volna elmondani. Sajnos, ezeket a javaslatokat sem fogadták el a bizottságok, pedig ezekre a módosításokra, úgy érzem, szükség volna. Köszönöm szépen figyelmüket. (Szórványos taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kösz önöm. Megadom a szót Gáspár Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt további módosító javaslatai a privatizációs eljárás lehető legszélesebb nyilvánosságát kívánják biztosítani. Ezek szerint a törvényjavaslat 30. § (2) bekezdéséhez beadott módosító indítványunk szövege úgy hangzik a kormányzati javaslat helyett, hogy a pályázat általában nyilvános. Ennek az az indoka, hogy a törvényjavaslat szerinti szöveg értelmezési vitákra lehetőséget adó módon határozza meg a nyilvános pályázat eseteit. (20.10) A KDNP módosítása abból a feltételezésből indul ki, hogy lehetőség szerint a legjobb ajánlatot tevő nyerje el a pályázatot. Ez p edig általában úgy érhető el, hogy a pályázattevők körét nem szűkítjük, hanem a pályázat nyilvánosságát tesszük főszabállyá. A 30. § (3) bekezdéséhez benyújtott kereszténydemokrata módosító javaslat szintén a privatizációs eljárás lehető legszélesebb nyilv ánosságát kívánja biztosítani. E szerint a kormányzati szöveg helyébe lépő kereszténydemokrata javaslat szerint a zártkörű pályázattal lebonyolítható versenyeztetés alá tartozó vagyont, illetve a pályázatban résztvevők körét a kormány rendelettel határozza meg. Zártkörű pályázat kiírásával kapcsolatos rendelet fontos társadalmi, nemzeti vagy gazdaságpolitikai érdek fennállása esetén hozható. A zártkörű pályázat eredménytelensége esetén nyilvános pályázatot kell kiírni. Mindezek indoka: kivételes esetben val óban szükségessé válhat, hogy bizonyos vagyontárgyakat lehetőleg bizonyos tulajdonosok birtokolhassanak. Gazdaságpolitikai döntések függvényében kívánatos lehet például a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás közötti tulajdonosi kapcsola tok kialakítása. A zártkörű pályázatok ezen célok elérését szolgálják. Az ilyen irányú döntéseknek azonban összhangban kell lenniük a kormányzati politikával és kellő nyilvánosságot is kell hogy kapjanak. Az ilyen feltételek hiányában zártkörű pályázat a k orrupció gyanúját vetné fel. A zártkörű pályázat célja, hogy vásárlási előnyt biztosítson a kormányrendeletben meghatározottak számára. Ha ezzel az előnnyel nem kívánnak élni, új, nyilvános pályázati lehetőséget kell biztosítani a körön kívüli pályázóknak is. A javaslat lényege tehát az, hogy zártkörű pályázat csak fontos társadalmi, nemzeti vagy gazdasági érdek fennforgása esetén lehessen kiírható, ezek a fontos indokok nyilvánosak legyenek. Tehát a kormány egy kormányrendeletben határozza meg ezeket a fon tos társadalmi, nemzeti vagy gazdaságpolitikai érdekeket, amikor zártkörű pályázat írható ki; minden más esetben a pályázat csak nyilvános lehet. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Rusznák Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, a délelőtt folyamán a kárpótlási jegyek felhasználhatóságát illetően már kialakult egy vita. A 227. sorszám a latt a 32. § (1) bekezdése következő kiegészítését javasoltuk dr. Szakál Ferenc képviselőtársammal. Nevezetesen: az élelmiszeripari vagy mezőgazdasági, kereskedelmi társaságok megvásárlásánál a mezőgazdasági termelők, azok szövetkezetei vagy társaságai az eredeti jogcímen tulajdonukban levő kárpótlási jegyeiket korlátlanul felhasználhatják, és ez a készpénzfizetéssel azonos elbírálás alá esik.
