Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
1868 Köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni a II. fejezethez kapcsolódóan. (Dr. Kutrucz Katalin jelentkezik.) Megad om a szót Kutrucz Katalinnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottságban ülve az volt a tapasztalatom, hogy a módosító indítványoknak meglehetősen sanyarú sorsuk van e törvényjavaslat kapcsán. A kormány ugyanis szinte kivétel nélkül csak azokat a módosító indítványokat támogatta, amelyeket maga írt meg; tehát azokat a módosító indítványokat, amelyek a kormány új koncepciójának megfelelő en változtatnák meg a törvényt, és egyéb javaslatokat nem nagyon támogatott. Szomorú szívvel bár, de azt el tudom fogadni, hogy azokat az indítványokat nem támogatja a kormány, amelyek a koncepciójába nem illenek. Szerintünk ugyan a mi koncepciónk jobb, de végül is az a kormány dolga, hogy a saját koncepcióját a törvényben keresztülvigye. De egyáltalán nem tudom megérteni, hogy miért nem támogatja a kormány azokat a módosító indítványokat, amelyek egyáltalán nincsenek ellentétben a koncepcióval, egész egysz erűen csak arra szolgálnak, hogy a törvényjavaslatot pontosítsák, jobbá tegyék annak a koncepciónak a keretein belül, amelyet a kormány elfogadott. Erre szeretnék néhány példát mondani. Az egyik példa az ajánlás 102. pontjában szereplő indítvá ny, amelyet Gáspár Miklós és Surján László képviselő urak terjesztettek elő, és amely a törvényjavaslatnak egy hibáját próbálja kijavítani. Ugyanis a rossz fogalmazásból az következik, ha így fogadja el a Ház, hogy az igazgatóság tagjai nem lehetnek a törv ény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál vezető tisztségviselők "és" felügyelőbizottsági tagok. Ha a törvény így fogalmaz, akkor csak azt tiltja meg, hogy két funkciójuk legyen, tehát az igazgatósági tagságon kívül vezető tisztségviselők és felügyel őbizottsági tagok nem lehetnek. Egyik csapatba tartozóak lehetnek, ha így marad a törvény. Tehát az igazgatóság tagja lehet vezető tisztségviselő, ha nem felügyelőbizottsági tag, és lehet felügyelőbizottsági tag, ha nem tisztségviselő. Ezt akarta kijavítan i ez az indítvány azzal, hogy világosan azt mondta: sem vezető tisztségviselők, sem felügyelőbizottsági tagok nem lehetnek. A kormány ezt nem támogatja; meg kell mondanom őszintén, egyszerűen nem értem, hogy miért. Ugyancsak nem értem, hogy a kormány miért nem támogatja a 84. pontban szereplő indítványt, amelyet én terjesztettem elő, de előterjesztette két szocialista képviselő is, és a 114. pontban szereplő indítványomat, amely nagyon hasonló a 84. pontban szereplő indítványhoz. Mindkét esetben arról van s zó, hogy a törvényjavaslat maga is megmondja - de ha nem mondaná, akkor is így lenne , hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény e törvény háttértörvénye, kisegítő törvénye. Maga a törvényjavaslat is kimondja, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányáb an a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy ahol itt eltérő rendelkezés van, ott viszont nem lehet a gazdasági társaságokról szóló törvényt alkalmazni. A gazdasági társaságokról szóló törvény pontosan fe lsorolja azt, hogy milyen tisztségek milyen esetekben szűnhetnek meg: halállal, lemondással, visszahívással stb., stb. A törvényjavaslat 14. §ának (1) bekezdése arról szól, hogy a felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjait mennyi időre választják meg, t ehát a megbízatásuk mennyi időre szól. S mindkét esetben beleveszi azt is, hogy ugyanakkor tisztségükből bármikor visszahívhatók; vagyis a tisztség megszűnésének egy fajtáját kiemeli a törvényjavaslat. Ebben az esetben ez egy eltérés a gazdasági társaságok ról szóló törvénytől, és az az abszurd helyzet áll elő, hogy visszahívással megszűnik a megbízatásuk, de nem halhatnak meg, mert ez egy eltérés a gazdasági társaságokról szóló törvénytől, és - ami mondjuk, életszerűbb - nem mondhatnak le. Ezen indítvány el őterjesztésével nem azt akartam elérni, hogy ne lehessen őket visszahívni, hiszen a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján úgyis visszahívhatók. Azt akartam elérni, hogy a háttértörvény teljes egészében érvényesüljön, és például le is mondhassanak, és így is megszűnhessen a megbízatásuk.
