Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1849 Megadom a szót dr. Csiha Judit igazságügyi államtitkár asszonynak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A napiren den lévő 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat vitája, illetve a benyújtott módosító javaslatok azt tanúsítják, hogy képviselőtársaim nagy jelentőséget tulajdonítanak a családjogi törvény napirenden lévő módosításának. Erre - mint korábban utaltunk rá - a gyermek jogairól szóló egyezménnyel történő jogharmonizáció érdekében került sor. A felszólalók egy része észrevételezte, hogy a kormány nem valamennyi, az egyezménnyel érintett jogterületre vonatkozó törvényt, illetve törvénymódos ítást tartalmazó csomagot terjesztett a parlament elé. Ahogyan arra az expozéban már utaltam, a gyermek jogairól szóló egyezmény jogrendszerünkbe történő integrálása számos jogterületet érint, a harmonizációs feladat tehát még korántsem fejeződött be. Véle ményem szerint azonban a mára elkészült törvényjavaslatok önmagukban is megállják a helyüket, és a gyermekek érdeke azt diktálja, hogy a családjogi törvény, illetve a büntető jogszabályok vonatkozó módosításának elfogadására más, később benyújtandó törvény javaslatok bevárása nélkül kerüljön sor. Tisztelt Ház! Az általános vita keretében Monostori Endre képviselőtársam úgy vélte, hogy a törvényjavaslat több ponton ellentétes a gyermek jogairól szóló egyezmény, illetve a polgári törvénykönyv és a polgári perr endtartás némely rendelkezésével. Határozott jogi álláspontom, hogy ez a kritika nem állja meg a helyét. Ezt egyébként a benyújtott módosító javaslatok, közöttük Monostori képviselő úr indítványai sem támasztották alá. A módosító javaslatok alapvető változ tatásokat nem céloztak, elsősorban arra irányultak, hogy a törvénymódosítás néhány ponton egyértelműbben fejezze ki az egyezmény által megfogalmazott célokat, szolgálja még határozottabban a gyermekek érdekeit. Minden olyan módosító javaslatot örömmel üdvö zöltünk, ami a törvényjavaslat ilyen természetű változtatására irányult. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság által támogatott módosító javaslatok alapvetően a törvényjavaslat pontosítását, további, a gyermekek érdekét szolgáló garanciáknak a családjogi törvénybe történő beépítését eredményezhetik. Nincsenek közöttük az eredeti törvényjavaslattal ellentétes jogi megoldások. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok jelentős része a gyermekek külföldre történő örökbefogadásának tervezett szabályaira vonatkozott. Ezen a ponton változott leginkább a javaslat, és magam is úgy látom, itt volt szükség további, a gyermekek érdekét szolgáló garanciák beépítésére. Ezért feltétlenül támogatjuk azokat a módosító indítványokat, melyeknek elfogadása esetén egyér telműen kifejezésre jut majd az egyezmény 21. cikkelyében megfogalmazott cél, vagyis az, hogy a külföldre történő örökbefogadás a gyermek számára szükséges gondozás biztosításának másodlagos eszköze, a gyermek örökbefogadását elsősorban belföldön kell bizt osítani. Ezt szolgálja az a módosító javaslat, melynek értelmében főszabályként - az örökbefogadó és a vér szerinti szülő megegyezésének kizárásával - külföldi csak állami gondoskodásban lévő gyermeket fogadhat örökbe. Igen jelentős az a módosító javaslat is, mely tiltja, hogy az örökbefogadás bárki számára haszonszerzés eszköze legyen. Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselője ugyancsak az örökbefogadásokkal kapcsolatban, a hatályos családjogi törvény kritikájaként úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi jogszab ályok lehetetlenné teszik, hogy az újszülött, akiről az anya lemond, minél hamarabb családba kerülhessen, mivel "először állami gondoskodásba kell venni a gyermeket, és minimum másfélkét évnek, de az is lehet, hogy többnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kisb aba nevelőszülőhöz kerülhessen és megtörténjék az örökbefogadás." Nem vitatom, hogy a gyakorlatban előfordulnak ilyen esetek, azonban ennek nem a jogi szabályozás az oka. A családjogi törvény 48. § (3) bekezdése szerint, amennyiben az anya akár a
