Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
167 megállapodás van a háttérben, amiről a Ház nem tud. Akkor valóban nem jöhet szóba a Ház felelőssége. De nyilvánvaló, ha ilyen megállapodás van, akkor már a magyar Országgyűlésnek nem is lenne szabad érdemben foglalkoznia a dologgal. Mert arra degradáló djék a parlament, hogy valóban a kormánynak legyen egy parlamentje, ahogy azt számos alkalommal elmondtuk, hogy nem szabad hogy legyen jogállami körülmények között? Tehát bizony a Háznak fel kell tennie a kérdést a miniszterelnök úrnak - és ez elől a minis zterelnök úr nem bújhat ki : kötötte Mečiarral megállapodást, ha kötött, milyen megállapodást kötött, tárja a Ház elé a megállapodást, mert ha van ilyen megállapodás, akkor a Ház nincs abban a helyzetben, hogy erről a kérdésről tárgyaljon, akkor Horn Gyu lának kell felelnie a megoldás helyességéért. Úgy gondolom, a mai napon sok szép beszéd hangzott el a Duna ügyében, a Szigetköz ügyében, de - ne vegyék tőlem rossz néven - megoldást természetesen egyetlenegy beszéd sem tartalmazott, nem is tartalmazhatott. Hiszen ha úgy merül fel a kérdés, ahogy azt általában a frakciók részéről felvetették, hogy a frakciótagok lelkiismeretére van bízva, miként szavazzanak, akkor nagyon jól tudjuk, hogy a frakciótagok lelkiismeretére való hivatkozás egyben azt is jelenti: n incs megoldás. Akkor a frakciók nem tudnak egy olyan álláspontot a nyilvánosság előtt képviselni, amelyet képviselni mernének. És sajnos, az ország most majdhogynem kettészakadt a Szigetköz halódása következtében, mert kellene is a víz, de ugyanakkor fél i s mindenki a helyzet rendezésétől. Nem is véletlenül fél, kérem, mert itt elhangzottak vélemények arra vonatkozóan, hogy a hágai nemzetközi bíróság előtt folyamatban levő perre milyen kihatással lehet a parlament döntése, elhangzott itt a kárenyhítési köte lezettségre való hivatkozás. Nem vitatom, hogy a kárenyhítési kötelezettség a római jog óta fennáll, de kérem, ugyanakkor azt is meg kell mondjam, a másik oldalon legalább annyira igaz, hogy a római jog óta hivatkozni szoktak a gazdasági célszerűségre is. És ha mi azt mondjuk, hogy a kárenyhítési kötelezettségünk miatt teszünk ezt meg azt, akkor vajon gondolják igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a másik oldalról nem történik arra hivatkozás, hogy már megoldódott a Duna problémája, mert hiszen mi megállapo dtunk a magyarokkal - fogják mondani Mečiarék... Ne vegyék tőlem rossz néven, én 35 évig voltam ügyvéd, és nagyon jól tudom, hogy egy ideiglenes megállapodásnak milyen következményei vannak a hivatkozási alapot illetően. Tehát úgy gondolom, a tényleges gaz dasági helyzet alapvetően meghatározhatja a hágai bíróság előtt folyó peres eljárás egész jövőbeni sorsát. Az a megoldás, amelyet a külügyi kormányzat részéről az általam igen tisztelt Bárány András képviselőtársunk (Közbeszólások: Bársony András!) , Bárson y András - elnézést kérek - képviselő úr előterjesztésében hallottunk, mint a külügyi bizottság többségi álláspontját, hogy ne politikai kérdésnek tekintsük mi ezt a felmerült problémát, hanem műszaki problémaként kezeljük - hát ez egy nonszensz, egy képte lenség. A mi Dunánk elvételét, a határaink megváltoztatását, az egész jövőbeli bizonytalanságunkat, a vízkészletünknek az elképesztő módon való kezelését - ezeket mi egyszerű műszaki problémának fogjuk fel? Mintha itt valamiféle műszaki vita lenne közöttün k? Hát kérem, ne vegyék rossz néven, ez igazán nem fogja érinteni sem a trianoni szerződés, sem a párizsi békeszerződés kötelező hatályát, nem fogja érinteni a helsinki okiratok aláírása következtében is vállalt kötelezettségünket, de kérem, azért azt vilá gosan kell látni, hogy a Csallóközt és a Felvidéket elvették tőlünk, az ezer éves koronázó fővárosunk, Pozsony (Gellért Kis Gábor: Nem ezer éves!) idegen kézre került, és én úgy gondolom, azt is látniuk kell, hogy most elkerült tőlünk a Duna is, tönkretett ék a vízkészletünket, és akkor mi fogjuk fel műszaki problémaként az egész kérdéskört. Ebbe a Független Kisgazdapárt nem hajlandó belemenni, ez az egész államiságunkat, a függetlenségünket érintő kérdéskör. Ennek megfelelően kell ezzel elbánnunk. Úgy hisze m, a Duna egyoldalú elterelése a határok erőszakos megváltoztatásával azonos tény, és ezt ennek megfelelően kell kezelnünk. Mi a politikai kérdés, ha nem ez?
