Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 4 (70. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Hogyan privatizálják a volt SZOT-üdülőket?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
1607 Országházra. Ugyanis a nagy nyereséggel ü zemelő háromcsillagos szállodát felelőtlen, az ország érdekeivel nem törődő illetékesek bezárták és kiürítették. Korábban több ismerősöm szállt meg a hotelban, akik elmondták, hogy kb. 5000 forint volt a napi szállásdíj reggelivel, kiváló konyha, panorámás étterem, tiszta, rendes szobák, olcsóbb árkategória jellemezte a szolgáltatást. Ha a meglévő 300 szobából csak 200 szoba kiadását számoljuk naponta, az napi 1 millió forint bevételt jelentett volna, ami éves viszonylatban 365 millió forint. Tiszta haszonk ént 30 százalékot véve alapul, ez kb. 110 millió forint bevételt jelentett volna évente. Az a gyanúnk, hogy valakik szándékosan készítik elő privatizálásra az épületet, és mint romos, használhatatlan építményt fogják megvásárolni. A Mai Nap 1995. január 15ei számában megjelent hirdetésben olvastam, melyet a HUNGUEST Rt. megbízásából adtak föl, hogy Parádfürdőtől Nagymaroson át Balatonfüredig 31 volt SZOTüdülőingatlant kínálnak eladásra. A "kikiáltási ár" szerint kb. 15 üdülő kerül 100120 millió forintba, amennyi veszteséget a Hotel Rózsadomb egy éve tartó bezárása okozott. Elmondottak alapján kérdezem miniszterelnök úrtól, illetve miniszter úrtól, hogy először: a Hotel Rózsadomb bezárásáért, szándékos romosításáért és a magyar népnek különösen nagy kár ok ozásáért személy szerint ki vagy kik a felelősök? Másodszor: a felelős vagy felelősök ellen megteszike a szükséges büntető feljelentéseket? Harmadszor: a HUNGUEST RT. által meghirdetett 31 volt SZOTüdülő privatizálását felül kívánjáke vizsgálni? A közvé lemény nevében tisztelettel várom miniszter úr megnyugtató válaszát. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, megnyugtató választ tudok adni, tisztelt képviselő úr. Elöljáróban azonban arról szólnék, hogy az 1992. évi LI. törvénnyel az Országgyűlés a volt szakszervezeti üdültetést célzó vagyontömeget a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány tulajdonába adta . Az alapítvány kuratóriuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az alapítvány rendeltetése, hogy biztosítsa a szociálpolitikai célú üdülési és gyógyszanatóriumi ellátást, és ehhez az igénybe vevők részére támogatást nyújtson. A támogatás forrása az állami kö ltségvetés és a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság, az ön által is említett HUNGUEST által termelt nyereség. Azonban el kell mondanom, hogy az alapítók akarata eleve arra irányult, hogy az állami támogatás kiváltásával az alapítvány, illet ve vagyonkezelő szervezet bizonyos idő múlva önfinanszírozóvá váljék. Az ehhez szükséges forgóalapjuttatást sem most, s valószínűleg a későbbiekben sem tudja a költségvetés biztosítani, így annak a kitermelése is a vagyonkezelő szervezetre hárul. Ezt rend kívül lényegesnek tartom hangsúlyozni. Ami a Hotel Rózsadombot illeti, az is azok közé az üdülők közé tartozik, amelyek az alapítvány tulajdonába kerültek. Megnyitására 1971ben, tehát már 24 éve került sor, és részleges felújítása a '86os, '87es években történt. Mára az üdülő viszont teljesen lelakott állapotba került, a gépészet, elektromos, konyhatechnológiai hálózatokat, berendezéseket az üzembe helyezés óta nem korszerűsítették. Így tehát az üdülő mai állapotában a minimális idegenforgalmi előírásokn ak és a mai vendégek igényeinek sem felel meg, mindennaposak az üzemzavarok, a korszerűtlenné vált berendezések növelték az üzemeltetési költségeket, illetőleg veszélyeztették a folyamatos működést. Az üdülő vesztesége 1994ben, azaz a bezárás évében 21 mi llió forint volt. Az alapítvány és a részvénytársaság olyan rekonstrukció végrehajtását határozta el, amely az üdülőt alkalmassá teszi korszerű szolgáltatások nyújtására. Privatizációs szándékról tehát nincs szó.
