Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kintlévőségének rendezéséről, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
161 előterjesztést H/3 59. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A szociális bizottság módosító javaslatot terjesztett elő H/359/4. számon. Tisztelt Országgyűlés! A szociális bizottság felkérésére az alkotmányügyi bizottság az előterjesztést tárgyalta, és részletes vitára alkal masnak minősítette. Erről ajánlást nyújtott be H/359/5. számon. Kérdezem dr. Hack Pétert, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne a kérdésben szólni? (Hack Péter: Igen.) Igen. Megadom a szót dr. Hack Péter képviselő úrnak. DR. HACK PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azért vagyok kénytelen kiegészíteni néhány szóval az alkotmányügyi bizottság előterjesztését, mert talán képviselőtársaimnak is feltűnt, hogy a napirenden szereplő országgyűlési határo zati javaslattal kapcsolatban kétszer is állást foglalt az alkotmányügyi bizottság. Egyszer, még december hónap folyamán, a szociális bizottság felkérésére úgy ítéltük meg, abban a formában, ahogy eredetileg a javaslat elénk került, nem javasoljuk, hogy az Országgyűlés részletes vitára bocsássa. Majd a múlt heti ülésünkön - tehát a téli szünetet követő első ülésünkön - újra napirendre tűztük a kérdést. Már a módosító indítványok összefüggésében, újra áttekintettük azt a jogi lehetőséget, hogyan tud az Orszá ggyűlés - nagyon egyszerűsítve mondom a késői időpont és az időkímélés céljából - valamilyen módon hatást gyakorolni azokra a folyamatokra, amelyeket valamennyien kedvezőtlennek ítélünk, amelyekben valamennyien változást szeretnénk elérni. A bizottság ered eti álláspontja szerint azért nem volt szerencsés az eredeti előterjesztés, mert országgyűlési határozati formában a társadalombiztosítási önkormányzatok számára kötelezettséget megállapítani nem lehet, hiszen ez a speciális jogalkotási forma, az országgyű lési határozat, kizárólag az Országgyűlés alárendeltségébe tartozó intézmények számára állapíthat meg kötelezettséget. Az Országgyűléstől ilyen értelemben független önkormányzatokat nem kötelezheti bizonyos teendők elvégzésére. Hosszas vita után kétszer, v alóban kimerítően foglalkoztunk a kérdéssel. Úgy ítéltük meg, hogy az országgyűlési határozati javaslatot módosító indítványokkal meg lehet változtatni olyan formában, hogy az megfeleljen a jogalkotási törvény kritériumainak, hogy a határozat csak a kormán y számára állapítson meg kötelezettségeket. A társadalombiztosítás felé inkább kéréseket, igényeket fogalmazzon meg, és egyúttal jelezze, hogy az Országgyűlésnek határozott elvárásai vannak a fordulat iránt. Határozott igénye az Országgyűlésnek, hogy a tár sadalombiztosítási önkormányzatok, illetve a társadalombiztosítás pénzügyei területén változás következzen be. A bizottság nem tekinti olyannak ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mint amely a helyzet kulcsa lenne. Nem tekint úgy erre az országgyűl ési határozatra, hogy ennek elfogadását követően nyugodtan hátradőlhetünk székünkben, és várhatunk egy jobb világra, amelyben már a társadalombiztosítással szemben semmiféle probléma nem fogalmazódhat meg. Egy kis lépésnek tekinti a bizottság ezt a határoz atot, egy figyelemfelhívó lépésnek. Egy olyan lépésnek, amely irányt szab részint a kormány törvényalkotása számára, részint az eljövendő törvényalkotási lépések számára, részint pedig bizonyos visszafogott formában kifejezi az Országgyűlés igényét, elképz eléseit az Országgyűléstől természetesen továbbra is független önkormányzatok irányában. Ösztönözni szeretné ezeket az önkormányzatokat arra, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a jelentkező problémák felszámolására, illetve megoldására. Összefoglalva: a z alkotmányügyi bizottság érzékelte, hogy egy nagyon nehéz helyzetben kell valamilyen lépést tenni. Ennek a lépésnek egy megoldási lehetősége ez az országgyűlési határozati javaslat. De szeretnénk azt az igényünket is jelezni, hogy az országgyűlési határoz at elfogadása után - ami a módosítások elfogadását is feltételezi - az önkormányzatok és a kormány további erőfeszítéseket tesz immár a határozatban megjelölt törvényalkotási lépések mihamarabbi elfogadása érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps .) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
