Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - Berregi István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Nem érzékelhető a mezőgazdaságban a magánosítási szándék" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
146 Berregi István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Nem érzékelhető a mezőgazdaságban a magánosítási szándék" címmel ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Berregi István képviselőtársunk, a Független Kisgazdapárt frakciójából interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez "Nem érzékelhető a mezőgazdaságban a magánosítási szándék " címmel. M egadom a szót a képviselő úrnak. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi időben egyre többen és egyre jobban felháborodva keresnek fel egyszerű emberek akár kis- vagy netán nagyobb telep ülésről panaszaikkal. Felháborodásuk oka a közelgő kárpótlásra kijelölt földek nemcsak minősége, de főleg nagysága. Hogy valóban ebből mennyi az igazság, január 27én érdeklődtem a megyei kárrendezési hivatalnál ez ügyben. Amit ott hallottam, illetve papír on kimutattak, az állíthatom, nemcsak engem, de a velem egy időben ott lévő két szocialista képviselőtársamat is meglepte. 1995ben a megyében még 65 településen terveznek árverést. Ez a szám még elfogadható is lenne. De ami a földek nagyságát, illetve ara nykoronaértékét illeti, az több mint nevetséges. Ezt nyugodtan cirkusznak is lehet nevezni. A kérdés már csak az - a cirkuszi szónál maradva , hogy lehete ennyi embert bohócnak tekinteni, illetve belőlük bohócot csinálni. Miért e talán keménynek tűnő kr itika? Bizonyítom a számokkal. Úgy gondolom, azt többen tudják a jelenlévők is, hogy az idei árverések nagy része két részletben fog megtörténni. A kijelölt terület, illetve aranykorona 50 százaléka zárt liciten a helyi lakosokkal fog lezajlani, míg a mási k 50 százalék nyílt licit, tehát országon belül bárki részt vehet rajta. Mivel jön a tavasz, a nyár, és szinte a legkisebb településen is van futballpálya, az emberek elférnek valahogy, de mit fognak szólni akkor, ha közlik velük - ha lesz olyan, aki meri majd közölni , hogy az árverésre kerülő aranykoronaérték nincs egészen öt. Jól tetszettek érteni, öt aranykorona! Megyénkben ugyanis - de ez sajnos jellemző az egész országra - 20 településen 100 aranykorona alatt van a kijelölt érték. Ebből három helyen pedig 10 aranykorona alatt van. Nincs szándékomban bántani sem a szakértő kormányt, sem azokat a koalícióban lévő pártvezetőket, akik körülbelül tíz hónappal ezelőtt, főleg a vidéket járva, nagy hangon ígérték a mezőgazdaság talpra állítását. A mezőgazdas ágban is a magánosítás mellett törtek lándzsát - persze szóban. És mi lett belőle? Tudom! A válasz egyszerű. Az, ami a sok elhangzott akkori ígéretekből: semmi! Nehéz megérteni, ahogy akik az előrehaladást és a felfelé emelkedést ígérték, miért teszik mégi s gyakran rükvercbe azt a bizonyos szekeret. Vagy rájöttek, hogy lefelé haladva kevesebb üzemanyag is elég? Tudjuk jól, hogy a kárpótlási ügyek intézése nagyon lassú folyamat, hiszen a hivatalok még most sem végeztek a bírálatokkal. A földek eladását mégis szinte lezárták sok megyében. Fejér megyében például mintegy másfél milliárd forintnyi kárpótlási jegy van kint a kárpótlandóknál, és plusz még 400 millió személyi szabadságvesztés címén. Ugyanakkor mintegy 150 ezer aranykoronaértéket visszakaptak most t éeszek, állami gazdaságok az elszámolás folytán, mint kárpótlásból megmaradt földet. Hozzá kell tennem, ezek állami tartalék- és eredetileg is kárpótlásra kijelölt földek voltak. Tehát szó sem volt részarány- vagy tagi földről. Utána a megyei kárrendezési hivatal nyújtott be 270 ezer aranykoronaértékre pótlást és kapott 28 ezer aranykoronát. Hadd kérdezzem meg az illetékeseket, a jelenlegi politikai helyzetben szükség vane arra, hogy még ilyen rossz döntésekkel is irritáljuk az állampolgárokat. Tessék csa k elgondolni, mennyibe kerül
