Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak

1995. március 28 (68. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):

1362 amely abból indul ki, hogy a közszolgálati televízióban, rádióban a parlamenti politikai pártoknak a

mandátumarány alapján kellene szerepelniük

. Megvalljuk őszintén, hogy ez a gondolat, ez az elképzelés már ebben a parlamentben elhangzott,

körülbelül erről a helyről, ahonnan most én beszélek; Csurka Istvánnak hívták az urat, aki ugyanúgy

az akkori legnagyobb kormánypárt egyik alelnöke volt. Úgy é

rezzük, hogy a "Cs" kezdőbetűvel bíró

legnagyobb kormánypárti alelnököket... (Zaj, közbeszólások a bal oldalon.)

... előbbutóbb eléri az a

végzetes politikai tévedés, hogy saját kormányzati hibájuk leplezése érdekében a bűnbakot a

televízióban, a rádióban, a sajtóban kívánják megtalálni.

(Zaj.- Dr. Szabó Zoltán: A túlsúlyost

kihagytad!) Úgy ítéljük meg, azért tarthatatlan ez a megállapítás, mert egy olyan helyzetben, amikor a

kormányzat bejelenti, hogy ezer dolgozót fognak elbocsátani a Magyar Televíziótól, amikor ebben a fenyegetésben kell a Televízióban - nem beszélve a Rádióról - dolgozóknak tevékenykedniük, elég

furcsa azt a politikai elvárást megfogalmazni velük szemben, amely röviden úgy fogalmazható meg:

eddig igen sokat szerepeltek az ellenzékiek, re

méljük, ezután már nem fognak sokat szerepelni. Úgy

ítéljük meg, hogy ez, persze más stílusban, de ugyanolyan durva politikai beavatkozás az önök által

is, általunk is függetlennek tartott közszolgálati intézmények működésébe, ami ellen önök - még

ellenzék

i korukban - a leghatározottabban tiltakoztak. Hadd idézzem az önök emlékezetébe azt a mondatot, amelyet többször is idéztek a televízióban

az elmúlt napokban. A miniszterelnök úr a hét végén azt mondta, hogy mi lenne akkor, ha nem a

mostani kormány lenne

hatalmon: akkor - remélem, pontosan idézem az ő szavait - "egy gőgös,

gyűlöletkeltő, kirekesztő hatalom lenne." Azt hiszem, hogy a kormányzat, a kormánypártok elmúlt két hétben tapasztalt új, undok politikai

stílusa alapján jó, ha önök kijózanodnak az önám

ításból; azt hiszem, éppen azért van gőgös, a

feszültségeket tudatosan keltő hatalom ma Magyarországon, mert önök vannak kormányon.

(Moraj a bal oldalon. - Dr. Szabó Zoltán: Bezzeg, ha te lennél!) És azt hiszem, egy ilyen helyzetben, mint amiben ma Magyaro

rszág van, higgadt, indulatmentes

párbeszédre lenne szükség, aminek az előfeltételeit lehetetlenítik el ezek a parlamenten belüli és

parlamenten kívüli kormányzati nyilatkozatok. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Kösz

önöm szépen. Megadom a szót Lamperth Mónikának, a Magyar Szocialista Párt

frakcióvezetőhelyettesének. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP)

: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Azzal messze egyetértek, hogy

higgadt és indulatoktó

l mentes vitára lenne szükség, és ilyen stílusban kellene politizálni - azt gondolom, valamennyiünknek. Ön azt állította, hogy a kormány az elmúlt hét végén tudatosan

szította az ellenzéket

(sic!)

... (Zaj, közbeszólások a kisgazdapárt soraiban: Így van!)

..

, illetve hogy azt mondta a miniszterelnök úr, hogy szociális demagógiával vádol mindenkit, aki nem ért egyet a

kormány intézkedéseivel. Nem ezt mondta a miniszterelnök úr! A miniszterelnök úr azt mondta: szomorú, hogy megjelent egymás mellett a nemzeti és a szociális demagógia. S azt gondolom, ez valóban szomorú, mert ezek a hangok, amelyek akár az

alapszerződés vitájában, akár más vitákban elhangzottak - és azt hiszem, erre a politikai stílusra,

hangvételre reagált Kovács miniszter úr is az előbb , azt g

ondolom, ezek nem szerencsések sem a

parlamentben, sem a parlamenten kívüli nyilatkozatokban. Ami az ellenzék és a kormánypártok sajtóban való szereplésére és az ezzel kapcsolatos

nyilatkozatokra tett megjegyzését illeti: azt gondolom, hogy a kormánypártok

nak is joguk van ahhoz, lehetőségük van arra, hogy elmondják a véleményüket a sajtóval kapcsolatban. Természetesen a