Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 28 (68. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÓNYA IMRE (MDF):
1356 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapon napirend előtt rendkívüli ügyben felszólásra jelentkezett dr. Kónya Imre frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Szeretném elmondani, hogy a frakcióvezetőhelyettes úr az előző héten abban a témakörben k ért szót napirend előtt, amely a ferencvárosi szurkolók és a rendőrség megbékélése tárgyában címet kapta. A frakcióvezetőhelyettes úr ma reggel jelezte, hogy felszólalásának tárgyát megváltoztatta. Mivel előzetes ismereteink szerint a tárgymegváltoztatást a belügyminiszter úrral egyeztette, ezért most helyt adunk ennek a napirend előtti felszólalásnak, egyben azonban felkérjük az ügyrendi bizottságot annak a kérdésnek a megvizsgálására, hogy meddig lehet megváltoztatni a napirend előtti felszólalások tárgy át. Megadom a szót Kónya Imrének, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőhelyettesének. DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, olyan esetben, amikor az országban valóban olyan rendkívüli események történnek, amelyek az orszá g közvéleményét foglalkoztatják, akkor indokolt rugalmasan kezelni az előzetes bejelentéseket, és amennyiben az ember eleget tesz annak, hogy a kormány illetékes miniszterét értesíti a felszólalásának a tárgyáról - az eredeti tárgy is hasonló lett volna , akkor úgy érzem, semmiféle sérelem nem történik. Úgy vélem, az elmúlt héten történt gyilkosság, az a megdöbbentő eset, hogy Törökbálint köztiszteletben álló plébánosát, Pelsőczi Ferencet meggyilkolták, olyan esemény, amely felrázta az egész országot. A pl ébános úr évtizedek óta szolgálja Törökbálint lakosságát. A hívők szeretete és az egész lakosság megbecsülése övezte a plébánost, és ezért ez az eset fokozott megdöbbenést keltett a község lakóiban, de bátran állíthatom, hogy az egész ország osztozik abban a megdöbbenésben és gyászban, amelyet Törökbálint lakosai éreztek. Úgy vélem, az országgyűlési képviselők azon túlmenően, hogy maguk is osztoznak a nagyközség lakosainak gyászában, felelősséggel is tartoznak, és illő,hogy ennek az ügynek a kapcsán az orsz ággyűlési képviselők átgondolják az őket terhelő felelősséget a közbiztonság területén. Vajon megtettünke mindent az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek ne forduljanak elő, vagy minél kisebb számban forduljanak elő? Vajon megtettünke mindent a közbiztonság feltételrendszerének, a rendőrség működési feltételeinek javítása érdekében? Úgy gondolom, nem haszontalan, ha áttekintjük a legalapvetőbb kérdéseket. Mindenekelőtt úgy gondolom, a bűnüldözés és a bűnmegelőzés területén is a legfontosabb kérdés, hogy minél több szakképzett rendőr teljesítsen szolgálatot a rendőrség kötelékén belül. Az elmúlt időszakban, az elmúlt négy évben közel ötezer fővel szaporodott a rendőrség létszáma. Ehhez képest az utóbbi hónapok esemé nyei ezzel ellentétes irányt vettek: 150160 fővel csökken havonta a rendőrségi létszám. Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy a rendőrök anyagi feltételei, jövedelmi viszonyai nem rendeződtek, és kevés esély van arra, hogy rendeződjenek. Egyébként a r endőrök számát illetően Pest megye különösen rosszul áll. Ez az ország legnagyobb megyéje, ahol speciális problémák vannak - gondolok itt az agglomeráció problémáira , s a legkevésbé ellátott rendőrökkel. Az egy rendőrre jutó lakosok száma itt a legnagyob b: 516 fő jut egy rendőrre, míg a második legrosszabb helyzetben lévő megye, SzabolcsSzatmár megye 505 lakossal követi. Ez mindenképpen figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy Pest megyét különösen figyelemmel kell kísérni, és javítani kell a feltételeke t. De nemcsak a rendőrök száma, hanem a szervezettség is meghatározza egy terület ellátottságát. Úgy gondolom, hogy a "Rendőrőrs" program folytatása - ez a program 1991től jelentős eredményeket produkált: l50 új rendőrőrs alakult az országban - rendkívül fontos. Az utóbbi időben
