Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1336 nehezen érvényesülne a törvényalkotói szándék a gyermekek érdekeinek védelmére - szemben a gazdasági intézked ések szorításával , ha a jelenlegi módosítások képesek lennének megszüntetni az eredeti törvény ötvenes évekbeli szellemiségét. A módosító javaslat helyett egy alapjaiban megújított családjogi törvény meghozatala lenne indokolt, s ennek fő törekvése a csa lád épségének megőrzése és fenntartása, s így a gyermekek nevelkedése számára a legalkalmasabb közeg biztosítása lenne. Egy életben maradni kívánó társadalom családjogi törvényében meg kéne jelenni annak a szemléletnek, hogy a család egységének megmaradása társadalmi érdek, s ezért nagyon komoly érték. Ehelyett a módosítások végeredményeként mégiscsak azt üzeni a törvény, hogy a család tagjainak egymással szemben kell jogaikat érvényesíteniük és kötelességeik teljesítését kikényszeríttetniük. Ez leginkább a bban tükröződik, ahogy szembeállítja a törvénymódosítási javaslat a szülői és gyermeki jogokat. A benyújtott törvénymódosító javaslatokhoz az eddigiekben vázolt indíttatásból több módosító indítványt fogalmaztam meg. Ezek vonatkoznak az örökbefogadás belfö ldi megoldásának elősegítésére, a nagyra értékelt, de nehezen népszerűvé válható közös szülői felügyeletre - magyarul: az elvált szülők közös gyermeknevelésének a gyermek érdekeit jobban követővé tételére , a pályaválasztás felelősségének a család keretéb en történő viselésére, az elvált szülők gyermekeinek az egész családdal történő kapcsolattartásának biztosítására. Általában a hangsúlyt áttenném arról az osztályharcos szemléletről, amely szerint meghatározandó, hogy a gyermek milyen körülmények között ké pes akaratát szüleivel szemben érvényesíteni, arra a szemléletre, hogy a szülő hogyan segítse az önálló személyiség útjára lépő gyermekét annak fontos döntéseiben. Ugyan miért baj az, ha a tizenhatodik életévét betöltő kiskorú csak törvényes képviselője ho zzájárulásával létesíthet munkaviszonyt? A képzettség és a munkanélküliség között olyan szoros fordított kapcsolat van - s ez különösen igaz hazánkra , hogy az ifjúnak azon döntésében, hogy abbahagyja a tanulást és kereső foglalkozás után néz, nem árt a m egfontolást törvényileg is elősegíteni. Nem véletlen, hogy választójoga csak a tizennyolcadik életévét betöltött személynek van. Kérdezem, a személy szempontjából mi a súlyosabb döntés: egy politikai pártra szavazni, vagy egy életre kiható személyes döntés t hozni a tanulmányok megszakításáról. Természetesen tudom, hogy eme törvénymódosítástól nem várható a család válságával kapcsolatos súlyos kérdések megoldása. De állásfoglalás igen! De szemléletalkotás ugyancsak igen! S mivel a törvény a kívánt emberi vis zonylatok felé kellene mutasson, újólag hangsúlyozom: várjuk a teljes értékű családjogi törvény javaslatát. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Soron következik Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapá rt részéről. Szólásra készül Pálos Miklós kereszténydemokrata képviselő. Megadom a szót dr. Győriványi Sándor képviselő úrnak. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A Ház elé került törvénymódosítás egy több mint negyvenéves törvény - melyet az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosítottak - új, ismételt módosítása. A törvényhozás történelmi tapasztalata, hogy a jól megalkotott jogszabály valóban évtizedekig szolgálhat - az időközben bekövetkezett válto zások értelemszerű átvezetésével , de az olyan módosítások, amelyek csak egy feladat letudását szolgálják, nem hasznosak. Ez a gondolat bevezetőként talán azért lényeges, mivel a benyújtott törvényjavaslatot az indoklása úgy mutatja be, mint amelyik megfe lel a gyermekek jogáról szóló egyezmény által követelt teljes körű jogi felülvizsgálatnak. A gyermekek jogának rendezése - az Országgyűlés által elfogadott egyezménynek megfelelően - becsületbeli ügy a parlament részéről, mint ahogy bármely, az egyezményt aláíró országban is. A Független Kisgazdapárt különös
