Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1316 Igen, kívánom, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Amint az Önök előtt is ismeretes, az 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról rendelkezik arról, hogy a kárpótlási jegyet annak b irtokosa - a törvény 7. §ában foglalt feltételekkel - milyen módon használhatja fel. Sajnos a törvényi rendelkezés csak nagyon kis részben hatályosulhatott, ennek következménye végül is az a tény, hogy a kárpótlási jegyek ma mélyponton vannak. Ha jól tudo m, 290 vagy 280 forint, sőt, egyes hírek szerint most már csak 270 forintot érnek. Ennek többek között az is oka, hogy egy hatalmas üzérkedés indult meg a kárpótlási jegyekkel, amelynek kapcsán lényegét tekintve csak éppen az alanyi kárpótoltak nem tudtak hozzájutni az őket jogosan megillető kárpótláshoz. Ezért én egy olyan törvényjavaslatot terjesztettem elő, amely a hivatkozott kárpótlási törvény 7. §át kiegészítené egy (5) bekezdéssel, amelynek értelmében a kárpótlási jeggyel alanyi jogon - és ez a lény eg, hogy csak alanyi jogon - rendelkező kárpótoltak kárpótlási jegyüket felhasználhatják az állammal és az önkormányzatokkal szemben fennálló tartozásaik kiegyenlítésére, amelyet az állam és az önkormányzat a mindenkori kamattal növelt névértéken köteles f izetési teljesítésként elfogadni. Tehát adóba, vagy adó jellegű más követelésbe is beszámítható lenne a kárpótlási jegy. Ez az előterjesztés lényege. Köszönöm elnök úr nagyvonalúságát a húsz másodperces túllépés vonatkozásában. (Taps a kisgazdapárti padsor okban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Miklós László képviselőtársunk, MSZP, és Szalay Gábor képviselőtársunk, SZDSZ, önálló indítványt nyújtott be a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására T/733. számon. Megké rdezem az előterjesztőket, hogy kívánjae valamelyikőjük az önálló indítványt két perc időtartamban szóban megindokolni? Szalay Gábor képviselő úrnak megadom a szót, az elnöklést pedig átadom Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Má ria alelnök foglalja el.) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Közismert, hisz' gyakorta szó esik róla, hogy az úgynevezett vezetékes energiahordozók forgalmazása természetes monopóliumot jelent egy gazdaságon belül. Ez ne m jelent mást, mint annak felismerését, hogy teljesen ésszerűtlen és célszerűtlen lenne egyidejűleg egymással párhuzamosan több mint egy villany, gáz, esetleg kőolajvezetékhálózatot kiépíteni az országon belül. (16.10) Piacgazdasági körülmények közt azo nban szükséges lehet valamelyest oldani ezen monopolhelyzeten, s ez leginkább úgy tehető meg, ha a vezetékek tulajdonosa, üzemeltetője díjazás ellenében másnak is rendelkezésre bocsátja vezetékeit. Ez az úgynevezett vezetéki szabad hozzáférés vagy köznapib b nevén az "open access" intézménye. Ennek lehetőségét biztosítottuk a bányászatról szóló, 1993ban meghozott törvény megalkotásakor. Az azóta eltelt időben szerzett tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy egy kissé túllőttünk a megcélzott célon, hiszen a vezetéki szabad hozzáférés alapjául szolgáló egyesült államokbeli rendszernél is jóval nyitottabb, indokolatlanul liberálisabb vezeték hozzáférést biztosítottunk mindenki, azaz harmadik fél számára - és a vezetéktulajdonos Mol Rt. rovására , amikor az "open access" intézményét nem korlátoztuk a belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítására és tárolására. Márpedig ezen hiba kijavítása nélkül könnyen előfordulhat az, hogy az import szénhidrogénszállítások teljes egészükben kikerülik a Mol Rt.t, miált al neki vezetékkapacitásának
