Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - Czoma Kálmán (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Miért mindig az egyszerű ember - aki munkával akar előbbre jutni - húzza a rövidebbet?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - CZOMA KÁLMÁN (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
131 A másik az államháztartás bevételei és kiadásai közötti viszony. Itt különböző rendszerben mérik a hiányt, ez öt és kilenc százalék közötti mo st már tartósan Magyarországon, természetesen a kiadások javára. Végül a harmadik dolog a végső felhasználás belső szerkezete, azaz a fogyasztás és a felhalmozás aránya. Azt szokás mondani, hogy egy fejlődő gazdaságban, amely ráadásul modernizálni akar és versenyképességét javítani kívánja, legalább 30 százaléknak kell lenni a beruházási részaránynak. Nálunk ez még mindig 20 százalék alatt van. Ha tehát azt akarjuk, hogy a gazdaság finanszírozható legyen, ha azt akarjuk, hogy gyorsan fejlődjünk, versenyképe sebbek legyünk, modernizáljunk, akkor bizony, bármennyire is szomorú ez, átmenetileg a fogyasztást kell korlátok közé szorítani. Ez azonban nemcsak és kizárólag a lakosság fogyasztására, hanem ma már elsősorban és döntően a közületi államháztartási fogyasz tásra vonatkozik. Ahogy előre tudunk haladni egyensúlyban és modernizációban, a nadrágszíjat úgy lehet majd kijjebb engedni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Czoma Kálmán (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi ért mindig az egyszerű ember - aki munkával akar előbbre jutni - húzza a rövidebbet?" címmel ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Czoma Kálmán képviselőtársunk, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez "Miért mindig az egyszerű ember - aki munkával akar előbbre jutni - húzza a rövidebbet?" címmel. Megadom a szót képviselő úrnak. CZOMA KÁLMÁN (FKGP) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Miniszter Úr! Az előző kormány a Mezőgazdasági Alap terhére pályázatot hirdetett meg a gazdálkodó emberek számára. Nagyon sokan élni kívántak a lehetőséggel, ugyanis arról volt szó, hogy gépvásárlásra és egyéb mezőgazdasági beruházásra 500 000 forint vissza nem térítendő támogatást és alacsony kamatú hitelt lehet kérni. Persze nem volt az sem mindegy, hogy ki készíti el a pályázatot, mert néhány "ügyes" embernek ez jó hasznot hozott, hiszen 10 00040 000 forintot kértek ezekért a beadványokért a készítők. Néhány gazdálkodó embernek sikeres is volt a pályázata, de 1994 júniusában Zala megyében már olyan értesítést kaptak a pályázók, hogy pályázatukat elfogadták, de a pénz elfogyott, igényüket regisztrálták, s majd akkor kapnak pénzt, ha az új korm ány biztosít erre bizonyos összeget. Sajnos, a mai napig sem biztosított. A pályázók több tízezer forintot fizettek a pályázat elkészítéséért, ez jó üzlet volt néhány pályázatkészítőnek. A gazdálkodni akarók pedig hoppon maradtak, jól ráfizettek, főleg ha még azt is hozzávesszük, hogy erre alapoztak, amikor a földhöz hozzájutottak. Ez is egy módszer volt a gazdálkodni akarók kedvcsinálására. Ha a mezőgazdaságot helyre akarjuk állítani, nem szabad így bánni a gazdálkodó emberekkel. Kérem a miniszter urat, ak iknek elfogadták a pályázatát, azoknak folyósítsák a pályázaton elfogadott pénzösszeget, mert várják azok az emberek, és az is biztos, hogy ez az ország felemelkedését szolgálná. Kérdezem a miniszter urat, mit kíván tenni ennek érdekében. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : A kérdésre dr. Lakos László földművelésügyi miniszter úr válaszol. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter :
