Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Kötelezi-e a kormányt az Alkotmánybíróság határozata?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
1252 Mindenesetre pontosan a Velenceitó vízpótlása kapcsán tartalékoltam még egy érvet, amit idő hiányában nem tudtam elmondani, és a miniszter úr válasza ezt tartalmazta. Ezért is elfogadom a választ. De fölhívnám a figyelmet arra, hogy a tulajdonviszonyok további rendezésével, Székesfehérvár városát bizonyos értelemben tulajdonosi helyzetbe hozva is csökkenthető lenne a lakossági és i ntézményi víz költsége. Köszönöm szépen a választ. Köszönöm, elnök asszony. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Képviselő úr elfogadta a miniszter úr válaszát. Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a minisztereln ökhöz - "Kötelezie a kormányt az Alkotmánybíróság határozata?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz "Kötelezie a k ormányt az Alkotmánybíróság határozata?" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi Minisztérium részéről Csiha Judit államtitkár asszony válaszol. Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszonyt illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Tisztelt Államtitkárnő! Hazánkban a magyar és cigány lakosság együttélése már több évszázados múltra tekint vissza. Ez az együttélés sok probléma okozójává vált, mert az Indiából saját ország hiányában a világba szétszóródott cigányság más, a környezetétől elütő kultúrát és mentalitást képviselt, aminek tolerálására adott környezetük nem mindig volt képes. Ezt a problémát bonyolította még az is, hogy az ellehetetlenült cigányság egy része sem a kart szakítani a régi, megszokott életvitelükkel és letelepedve, munkát vállalva beolvadni az össznépességbe. Ez a folyamat játszódott le Magyarországon is, ahol a magyar lakosság a fent leírt másság miatt, mintegy védekezésül, nem fogadta be a cigányokat. Velük szemben kirekesztő magatartást tanúsított. A cigány kisebbség azonban, ha lassan is, de fejlődésen megy keresztül, és mint etnikai kisebbség, az állam részévé, államalkotó tényezővé kíván válni. Jó példa erre a Magyar Cigányok Békepártja, amely a ma ga tízezer fős tagságával célul tűzte ki, hogy szorgalmas munkával beilleszkednek a magyar társadalom életébe és államalkotó tényezőkké válnak. Elhatározták, hogy pozitív példát adnak az etnikum többi tagjának, hogyan lehet az identitásuk feladása nélkül b eilleszkedni az ország életébe. A velük szemben alkalmazott kirekesztés nem segíti őket ebben a törekvésükben, hanem éppen ez ellen hat. Az alkotmány 68. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbség államalkotó té nyező, és a (3) bekezdés biztosítja a képviselethez való jogokat. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése megállapítja, hogy a kisebbségeknek külön törvényben meghatározott módon joguk van az országgyűl ési képviseletre. A kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó külön törvényi szabályozás még nem született meg, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a 35/1992. évi VI. 10. ABhatározatában a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képvisel ete tekintetében a fennálló mulasztásos alkotmánysértést már megállapította.
