Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1199 (11.00) Ezt Sepsey képviselő úr már feszegette, ezért szándékomban állt őt megemlíteni. Hadd mondjam ki: ez túl sokba kerül nekünk, és ez egyben azt jelenti, hogy így kopik el az állami tulajdon, vagy a tulajdonunk hozadéka. Ezért egyetértek mindenkinek azon kezdeményezésével, amely azt mondja, hogy a privatizációs költségeket valamilyen formában limitálni kell. Az önkormányzatok tulajdonhozjutásáról szeretnék még néhány gondolatot elmondani. Szeretném kiemelni, hogy az elmúlt években az átalakulási folyamatban nagyon sok önkormányzat nem kapta meg az őt egyébként törvényben me gillető tulajdoni részesedést. Ennek két oka volt. Az 1992. évi LIII. törvény 29. §a kimondta, hogy részesedésre csak akkor válik jogosulttá az önkormányzat, ha a kormány döntése értelmében a gazdasági társaságban a százszázalékos állami tulajdon megszűni k. Az LIV. törvény pedig ezt majd pénzben rendeli kifizetni. Én azt szeretném, ha ebbe a törvénybe bekerülne egy olyan bekezdés vagy paragrafus, amely azt rendeli, hogy az önkormányzatok a privatizációval egyidőben hozzájuthatnak az őket több éve jogosan m egillető tulajdoni részhez. Úgy gondolom, szükséges lenne, hogy az önkormányzatokat felelősséget vállalni tudó önálló szervezetként kezeljük. Nagyon sok vita lesz még arról, hogy a privatizáció mértéke milyen legyen az egyes társaságokban. Ezt a kérdést is szeretném megközelíteni a piaci helyzet oldaláról. Természetes dolog, gondolom, akik tárgyaltak akár külföldi, akár hazai befektetővel, tapasztalták azt az egészséges törekvést, mely szerint többségi tulajdoni arányt szeretnének megszerezni, de az ideveze tő útnak több lehetséges változata van. Az egyik az, hogy valaki rögtön az elején kivásárlással többségi tulajdonhoz jut. A másik a tőkeemelés. Erre később majd vissza szeretnék térni. Lehet még felvásárlás, tőzsdei ügyletek, hadd ne folytassam. Figyelembe kell vennünk, hogy azok a befektetők, akik ma érdeklődnek magyarországi vállalkozások iránt, tisztában vannak azzal, hogy a társaságok számára elengedhetetlenül fontos a tőkeinjekció. Ők hajlandók üzletrészekért pénzt adni, megvásárolni azokat. De tisztáb an vannak azzal, hogy ez a befektetés részükről egyfajta tőkefeláldozás a költségvetés vagy valamilyen államadósság oltárán. Tehát van egy egészséges törekvésük arra vonatkozóan, hogy annak a tőkének egy része, amit ők a magyar vállalkozásra szánnak, a cég működését szolgálja. Ezt pedig a tőkeemelés valósítja meg. A tőkeemelés lehet a forrása annak a technikai fejlesztésnek, amit olyan nagyon szeretnénk mindannyian, de sok esetben egyszerűen a termelési tényezők megszerzését jelentheti. Még a mértékről enge djenek meg nekem egy nagyon rövid, de saját és szomorú tapasztalatot. Alig két évvel ezelőtt egy jól működő, ezer főt foglalkoztató üzemért egy vásárló egy fabatkát ígért pro négyzetméter. Tehát így ránézésre teljesen komolytalannak tűnt az ajánlat. A magy ar sajtó több héten keresztül pellengérre állította az illető vállalkozót. Kérem, az üzlet nem jött létre, az üzemet nem vásárolta meg senki. Ma a munkavállalók kevesebb, mint egyharmada van az üzemben, és felszámolási eljárás folyik. Így kellene majd enne k az ÁPV Rt.nek mérlegelni, hogy ki választ és kit választ ki új tulajdonosként. Azt hiszem, mindannyiunkat az ellenőrzés kérdése foglalkoztat a legjobban. A törvénytervezet már megfogalmaz akár az Állami Számvevőszék, akár parlamenti bizottság, alkalmi, húsz képviselő által kezdeményezett felülvizsgálatot. Szeretném kiemelni a felügyelőbizottság szerepét, és ezt szeretném egy kicsit hangsúlyozni. Hatályos jogszabályok szerint a felügyelőbizottság feladata az igazgatóság tevékenységének ellenőrzése. Ez vis zont kiterjed arra, hogy felvilágosítást, jelentést kérhet, a társaság könyveibe betekinthet és bármely iratot megvizsgálhat, hivatalból vizsgál mérleget, illetve minden fontos jelentést, amely az alapító elé kerül. Ezért én azt javaslom, hogy a felügyelőb izottság szerepét úgy növeljük, hogy a parlamentben résztvevő frakciók szakértői - és itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem képviselőkre, hanem szakértőkre gondolok - vehessenek részt az ÁPV Rt. felügyelőbizottságában. Szeretném, ha ebben a felügyelőbizotts ágban a munkavállalók képviselője is részt venne.
