Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
1178 Hozzá s zeretném tenni: a Duna kérdésével kapcsolatban azt is messzemenően figyelembe vettük, hogy semmi olyan ne kerüljön be a dokumentumba, ami rontaná Magyarország pozícióját a hágai bíróság előtt. A Benešdekrétum kérdése. Emlékeztetni kívánom tisztelt képvise lőtársaimat az annak idején megkötött németlengyel és a többi kétoldalú szerződésre, amelyek végül is pontot tettek, de véglegesen nem zárták le az országaik között fennálló feszültségeket és történelmi sérelmek ügyét. Viszont kétségkívül tény az is, hogy sem Csehország, sem Szlovákia - főképpen Prága, amely hosszú idők óta vitát folytat Németországgal a Benešdekrétum ügyében - nem tudott ebben a kérdésben zöld ágra vergődni. Ez nem került le a napirendről, és mindenképpen azon gondolkodunk, hogy a szlová k féllel meg tudjunk állapodni a múltat lezáró valamiféle olyan dokumentum, olyan akció vagy olyan aktivitás jegyében, amely többet nem mérgezi a két ország viszonyát. Ami a szerződés betartásának, garanciájának a kérdését illeti: meggyőződésem szerint min daz, ami benne van a dokumentumban, az összességében a nemzetközi garanciákat is kifejezi, az előbb említett ellenőrzési mechanizmusok és egyebek mellett. Miként az is egyértelműen kifejezésre jutott a garanciákkal kapcsolatban Párizsban, hogy a Nyugatnak is óriási érdeke, hogy Magyarország és Szlovákia békében éljen, hogy Magyarország és Szlovákia, és egymás közötti viszonya a stabilitás tényezője legyen a középkeleteurópai térségben. Tehát a nyugatiak érdekeltsége is megjelenik ebben az alapszerződésben . Ami az 1201es Európa Tanácsi ajánlás értelmezését jelenti: az a félmondat, amit a szlovák fél hozzáfűzött és az azt követően megjelent értelmezés a legcsekélyebb mértékben sem jelent semmiféle jogi konzekvenciát, következményt - ezt alá szeretném húzni . Meg kell mondanom azt is a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a szlovák kormány reagálása vasárnap többek között az itthon megjelent egyes ellenzéki megnyilatkozásokra adott válasz volt, másrészt pedig Jan Slota úrnak a támadására adott válasz, aki kormányza ti tényezőként - a Szlovák Nemzeti Párt elnöke , éles támadást indított az alapszerződés ellen. (9.20) Ezekkel a garanciákkal, és egyáltalán az alapszerződéssel kapcsolatban, szeretném még aláhúzni a következőt: én nem hiszem, hogy az elmúlt időszakban, a korábbi kormányzat idején jobb lett volna a határon túl élő magyarság helyzete, javult volna a határon túl élő magyarság helyzete. Ellenkezőleg: szaporodtak a feszültségek, a problémák, és jóllehet nekem nincs illúzióm egyegy szerződéssel kapcsolatban, m ert ez csak a kezdő lépés, egy alap, amelyre építkezni lehet, de ugyanakkor mindenképpen abban az irányban indultunk el, hogy rendezzük végre a viszonyokat. Miért Párizsban volt az alapszerződésaláírás, mert ezt is fölvetették. Nos, aláírhattuk volna Komá romban is, de akkor nem 52 ország vezető képviseletének, a Nemzetek Közösségének és szervezeteinek, a világsajtónak a jelenlétében. Ez az egyik. A másik: ma, ezekben a hónapokban Párizs az Európai Unió központja, hiszen Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Párizs az UNESCO székhelye, és emlékeztetni kívánom tisztelt képviselőtársaimat arra is, hogy Párizs a szülőhelye a francianémet történelmi megegyezést szolgáló, úgynevezett Élyséedokumentumnak. S nem utolsósorban Párizsban született az Európai C harta, az a charta, amely új, békés viszonyok megteremtését tűzi ki célul a kontinens államai között. Mi most nem egy vesztes háború után írtunk alá egy dokumentumot, mint ahogy az '47ben történt, hanem egy olyan időszakban, amikor meg akarjuk váltani a b elépés lehetőségét, amikor be akarunk kerülni az Európai Unióba. Nagyon szeretném kérni a tisztelt ellenzéket, hogy mindezeket az érveket és szempontokat mérlegelje, és kérem azt is, hogy ne vezesse félre a közvéleményt sem a kormány szándékait, sem az ala pszerződés lényegét, sem annak nemzetközi fogadtatását illetően. Nem hiszem, hogy akadt még ebben az országban olyan kormány, amely olyan széles körű egyeztetést folytatott volna az