Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Bejelentés politikai államtitkár kinevezéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, külügyminisztériumi államtitkár:
1117 hogy az ülé s vezetésében Boros László és dr. Kiss Róbert jegyző képviselőtársaim lesznek a segítségemre. Bejelentés politikai államtitkár kinevezéséről ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Göncz Árpád köztá rsasági elnök úr 1995. március 15i hatállyal dr. Szabó Zoltánt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárává kinevezte. Engedjék meg... (dr. Szabó Zoltán felállva köszöni meg a tapsot.) ..., hogy az újonnan kinevezett politikai államti tkárnak felelősségteljes munkájához sok sikert kívánjak az Országgyűlés és a magam nevében. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Többen jelezték napirend előtti felszólalási szándék ukat. Elsőként megadom a szót a kormány képviselőjének, SzentIványi István államtitkár úrnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN , külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap délután Horn Gy ula miniszterelnök úr szlovák kollégájával aláírta a magyarszlovák alapszerződést. Meggyőződésünk, hogy egy fontos eseményre került sor, reményeink szerint egy fordulópontra a két ország kapcsolatrendszerében. Engedjék meg, hogy néhány szóval értelmezzem az alapszerződést a kormány nevében. Több mint féléves, nagyon kemény munka eredménye volt ez a szerződés. Több mint fél év erőfeszítésével véleményünk szerint sikerült elérni egy vállalható, valódi előrelépést lehetővé tevő alapszerződést. A magyar kormán y meg van győződve arról - s egyhangúlag támogatta a kormányfőt , hogy komoly, előremutató lépés történt a kapcsolatok történetében. Mindkét kormánypárt már a választási kampány során, majd pedig a kormányprogramjában világossá tette, hogy külpolitikai cé lkitűzéseinek középpontjában a szomszédsági kapcsolatok javítása áll. Számos kezdeményezéssel, számos területen, részben az alapszerződések területén, törekedtünk arra, hogy erőfeszítéseinket siker koronázza. De azt is világossá tettük, hogy számunkra az a lapszerződés nem önmagában vett cél, hanem eszköz. Csak akkor és csakis akkor szabad aláírnunk, ha az a valódi fejlődés lehetőségét hordozza magában. A mi meggyőződésünk, hogy ez az alapszerződés nem csupán a kisebbségi jogok tekintetében, hanem az együttm űködés valamennyi területén komoly lehetőségeket nyújt mindkét ország számára. Az alapszerződés szabályozza és rendezi az együttműködést a gazdasági élet, a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság, a környezetvédelem területén, a jogi együttműködés területén , a regionális kapcsolatok rendszerében, az önkormányzatok között. Jelentősége van itt a regionális kapcsolatoknak is, hiszen tudjuk, hogy Szlovákia részéről nagyfokú húzódozás volt megfigyelhető a Kárpátok Eurorégióban való részvétel iránt, illetőleg más regionális együttműködési formák iránt. De mégis - és elsősorban ezt az alapszerződést azért tartottuk szükségesnek aláírni, mert - úgy érezzük, hogy azon a területen járul hozzá a kapcsolatok javításához és a lehetőségek bővüléséhez, amelyek a két ország kapcsolatában eddig a legtöbb vitát váltották ki. Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi kérdésről és annak rendezéséről van szó. Szilárd meggyőződéssel merem állítani önöknek, hogy ezen a területen az aláírt alapszerződés megteremti az
