Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 14 (64. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS előterjesztő:
1105 volt félelmük a politikai üldözötteknek, hogy a választások után vajon mily en lesz a helyzetük , hogy változatlan lesz a helyzetük, akkor most ez a kormány és önök, tisztelt kormánypárti képviselők, megadják a kegyelemdöfést ezeknek a politikai üldözötteknek. Igen tisztelt Országgyűlés! Ha önök nem szavazzák meg ezt a módosító i ndítványt és nem szavazzák meg a törvényjavaslatot, október 23án nem ünnepelhetnek. Nem ünnepelhetnek október 23án, mert azokkal szemben követnek el jóvátehetetlent, akikre október 23án nekünk emlékezni kell. Ha önök nem szavazzák meg a politikai üldözö ttek számára ezt a lehetőséget, akkor hiába kért a miniszterelnök úr bocsánatot a magyarországi zsidóságot ért sérelmekért, ez a bocsánatkérés üres szó, amely mögött nincs tartalom. Mert bocsánatot kérni és tenni valamit - az két különböző dolog! Hiába tet szenek akkor megemlékezni azokról a százezrekről, akiket kényszermunkára hurcoltak a Szovjetunióba, hiába tetszenek megemlékezni azokról a németekről, akiket kitelepítettek Németországba, ezek puszta szavak maradnak mindenfajta érzelmi töltés nélkül! Hisze m, hogy önök elgondolkoznak azon, ki lehete rekeszteni az ország törvényhozása által azokat a száz- és százezreket, akik megszenvedték az elmúlt ötven év történelmét. Gellért Kis Gábor képviselőtársam azt mondta, hogy 100150 milliárd forintba kerül ez az országnak. Elképesztő badarság! (Szórványos derültség.) Nem tudok erre mást mondani, tudniillik a politikai üldözötteknek három év alatt életjáradékként ez az ország körülbelül 8,5 milliárd forintot fizetett ki. Három év alatt! Erre az évre ez az ország a politikai üldözötteknek 2 milliárd forintot szavazott meg, életjáradékra ekkora összeg fordítható. Akkor hol van a 100, hol a 150 milliárd forint? Ha csak nem az van mögötte, hogy önöket megriasszák hasszámokkal, hogy önöket elijesszék attól, hogy jót teg yenek. Ötezer, tízezer ember...?! Annál több nem lehetséges már, akinek a kezében van még az eredeti jogosultként kapott kárpótlási jegye. Írásban megkérdeztem a privatizációért felelős, tárca nélküli miniszter urat, miben reménykedhetnek a jogosultak, his z' ha lenne vagyon, akkor azt kellene mondani, rendben van, egyszer döntöttek, viseljék a döntésük következményeit. A miniszter úr azt válaszolta nekem, hogy 1995ben 2 milliárd forint értékű nyilvános részvénycsere lesz. 2 milliárd forint értékű! Ezeknél az embereknél körülbelül 30 milliárd forint értékű kárpótlási jegy lehet. Megkérdezem akkor önöket, tisztességes dolog azt mondani, hogy ne kérhessenek életjáradékot, amikor a kormányzat ebben az évben nekik nem fog vagyont adni?! Ezeknek az embereknek egy általán nem megoldás, hogy privatizációs pályázaton 100 millió forint értékű kárpótlási jeggyel lehet fizetni. Nekik nincs annyi, nem is lesz. Nekik van 50, 80, 100 ezer forint értékű jegyük, és bíztak abban a törvényben, amely itt született meg, s amelyet - még egyszer hangsúlyozom - önök is megszavaztak. Óriási a különbség a vagyoni életjáradék és a politikai üldözöttek életjáradéka között. Nagyon nagy szomorúsággal hallgattam Mécs Imre és Juhász Pál képviselőtársamat, tudniillik amikor felszólaltak, akko r elszólták magukat, hogy nem ismerik a jogszabályokat. Fogalmuk sincs arról, hogy a politikai üldözötti életjáradék felét a túlélő házastárs meg fogja kapni; nem is sejtették, hogy a politikai üldözöttek életjáradéka '92. január 1jétől esedékes; nem is s ejtették, hogy ez nincs életkorhoz kötve, hisz a 1820 éves - vagy még fiatalabb - '56os pesti srác, aki azt követően tíztizenöt évet volt börtönben, nem 60 vagy 65 éves, mint a vagyoniak esetében, hanem jóval fiatalabb. Nem is tudták azt, hogy míg a pol itikai üldözöttek életjáradékáról az Országgyűlés dönt, és a törvény alapján a kormány évente szabályozza az alapösszeget, a vagyoniak esetében egészen más a számítási módszer. A kettőt nem lehet összekeverni, s miután mind a két törvény külön rendelkezett az életjáradékról, azt sem lehet mondani, hogy a politikai üldözött a megkapott kárpótlási jegyét a vagyoni szabályok alapján átválthatná életjáradékra - mert ha ez megtörténhetne, akkor nem kellett volna külön törvényben szabályozni ezeket az Országgyűlé snek. Igen tisztelt Országgyűlés! Tudom, és azért kértem önöket, mikor előterjesztettem ezt a törvényjavaslatot, ne a tárggyal szembeni esetleges elfogultság vagy ne a személyemmel szembeni ellenszenv vezesse az önök kezét, amikor szavazni fognak a törvén yjavaslatról. Azokra az emberekre
