Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
103 az, hogy hosszabb idő alatt a Duna árterülete miatt rétegesen lerakódott az iszap, a felső réteg alatt lévő sóder, a körzet vízháztartása a könnyű vízáter esztőképessége miatt a Duna vízszintjével szinte azonos időben változik. A mosoni gyors kiszáradás pillanatok alatt megy végbe a szivattyúzás ellenére, hiszen nem kap elegendő vizet, a Duna vízszintje pedig nem tud emelkedni, mert a teljes területet kelle ne feltölteni vízzel a sóderes altalajban. Mivel a Duna vízszintje jóval lejjebb van a kívántnál, ebből adódóan nem tud létrejönni a sóderrétegben a rétegvízfolyás. Az a sóderréteg, ami a vizet tárolja, gyűrődéssel alakult domborzati területté, és erre rak ódott egy igen vastag sóderréteg. A domborzat, ami nem vízáteresztő, tehát az őstalaj, hegyeket, völgyeket alkotott. Ezért van az, hogy 10400 méter vastagságú sóder képződött. Ha a talajvízszint olyan mértékben süllyed, hogy a felső összeköttetés megszűni k, akkor mélyebb rétegekben, üregekben kagylószerűen állóvíz keletkezik. Nem kell mondanom, hogy az állóvíz milyen károsodási folyamaton megy keresztül: kiszáradás, folyásnélküliség, állás miatt összegyűlnek ott a különböző káros tápsók és más környezeti h atások, amit a folyamatos vízmozgás nem tud közömbösíteni. Nem marad más hátra, csak az, hogy megemeljük a Duna szintjét. Ezzel elérhetjük az altalaj vízkészletének a feltöltését, és ezzel beindíthatjuk az altalaj vízáramlását. Szakembereink véleménye szer int ötéves időtartam szükséges ahhoz, hogy ez esetben visszaálljon az eredeti állapot. Természetesen ehhez szükséges a körzet szennyvíztisztításának a rendbetétele is. Ugyanakkor célszerű megvizsgálni, mi annak az oka, hogy Bécsben a Duna tiszta, ugyanakko r a Szlovákiából érkező főfolyó már szennyezett. A Duna fenékgáttal történő vízszintmegemelése nem lehet végső megoldás a BősNagymaros vízmű megoldásához, mert a fenékgát a Duna vízhozamát nem növeli meg. A Duna folyási sebességének és a meder méreteinek optimálisnak kell lenni. Fenékküszöb - vagy nevezzük fenékgátnak - az ÖregDuna medrében épül, ahol a sodorvonal van, azaz az országhatár. Lényegében ezért kapja ez az ág a jelenlegi vízhozam egytizedét, azaz 200300 köbméter/secundumot, mivel így a papírf ormai határ elismerhető. Ez a vízmennyiség azonban hajózásra alkalmatlan, hiszen 250300 köbméter/secundum víz folyása esetén sem alakul ki 1,21,5 méternél nagyobb mélység. A fenékgát ezt az alacsony vízmagasságot a gát feletti részen több méterrel emelné , s így a mellékágakban az igénynek megfelelően akár 150 köbméter/secundum mennyiségű víz is átzsilipelhető. Tisztelt Képviselőtársak! Ezen témakörről igen sok vélemény alakult ki, sok esetben a jogos érv keveredett a jogtalan érvvel. Mindenki szeretné az eddigi eredményes vagy eredménytelen munkáját sikerként elkönyvelni, de rengeteg a hibás döntés. Amikor 1977ben aláírták a szerződést és 1978ban megkezdték az építést, sok minden nem volt tisztázva. Ezért hangulati csatározások, politikai állásfoglalások , feltupírozott vízminőségromlás stb. hangzott el. Voltak és vannak olyan állítások, hogy ahol a tározó van, ott az pár év alatt telítődik, eliszaposodik. Nem vették figyelembe, hogy fentről nem is jön annyi hordalék, mint amit állítanak. Beütemeztek olyan üzemelési módot - például csúcsrajáratást , ami négyötméteres naponkénti ingadozást jelentett. Erre sem volt ilyen domborzati viszonyok között tapasztalat. Ezen is módosítani kellett, vagy kell, hogy az ingadozás ne rongálja a partokat. Tapasztalták, ho gy a nemes halak eltűnnek. Eltűnnek, mert a haljáratokban kevés lett a víz. Többször módosították, például 1989ben gyorsították, pár hónap múlva felfüggesztették az építkezést, felmondták a szerződést, elkészült a Cváltozat, bontják a nagymarosi gátat st b. (12.40) Jó lenne, ha a kis- és nagyberuházásoknál a tervszerűség és a megfontoltság lenne a jellemző. Lassan oda jutunk, hogy országunkat a félbemaradt tervek országának nevezhetjük, nem pedig a rövid, közép- és hosszú lejáratú tervek országának. A kérd ések kérdése: hogyan tovább? Szivattyúzás, fenékküszöb, fenékgát, keresztgát stb. legyene? A javaslat ideiglenes vízpótlásra utoljára keresztgát elhelyezését javasolja. Mivel a keresztgát nem azonos a völgyzáró gáttal, ezért megérdemelne egy pár szót, hog y fenékküszöbnek, fenékgátnak vagy keresztgátnak nevezzüke. Meg kell jegyezni, hogy a tervezetben maga a fenékgát
