Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
8 Előzetesen írásban jelezte szólási szándékát Balsay István, a Fidesz képviselője, így elsőként számára megadom a szót. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Kérem alelnök asszony segítségét, mert a parlament ilyen módon még nem tárgyalta a költségvetést, és nekem s incs ebben gyakorlatom. Én az önkormányzati fejezeti részekhez szeretnék szólni, s ott is az önkormányzatok hitelfelvételével kapcsolatban a személyi jövedelemadóból önkormányzatoknál maradó résznél a részletes vita stílusában szeretném felhívni a parlamen t figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel járhat. Én ehhez a részhez szeretnék hozzászólni. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen, megfelelő a jelzés. (Balsay István: Köszönöm.) Parancsoljon! Megadom a szót Balsay Istvánnak. BALSAY ISTVÁN (Fi desz) : Tisztelt Ház! A részletes vitát megelőzően a Fideszfrakció és az önkormányzatok szövetségei áttekintették az önkormányzatokat érintő fejezeteket. Megállapítottuk azt, hogy a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó részének 35 százalékra való növelésével sem oldódik meg az a feszültség, amely minden településtípust érint. Nemcsak a kis településeket, ahogy tegnap láthattuk a televízió egyik híradásából, hanem érinti a nagyobb településeket is, ahol a dolog természeténél fogva sokkal több intéz mény, sokkal több közalkalmazott található, nagyobb az energiafelhasználás is, mint a kis településeken. De nagyon helytelenül járnék el, ha szembeállítanám egymással a különböző településtípusokat, hiszen mindegyik településtípusnál valóban probléma jele ntkezik és várható. Ezek közül a legsúlyosabbnak az energiaáremelés nem teljes körű ellentételezését tartom, bár tegnap hallhattuk, hogy az ÉTmegállapodásnak megfelelően milyen körben és milyen aránymegosztásban várható. A kis- településeknél és a nagyvá rosoknál is komoly gonddal kell számolni amiatt, hogy a normatív állami támogatás állandósulása most már két év óta lehetetlen helyzetbe hoz intézményeket. Ezért azt javasoltuk, hogy a normatív támogatások emelkedésének híján a személyi jövedelemadónak nag yobb része maradjon az önkormányzatoknál, és első lépésben 5 százalék felett, mintegy 1040 százalékban lehetett meghatározni ezt az összeget, amellyel az önkormányzatok feladataik ellátását meg tudják valósítani. Ez a javaslatunk nem nyerte el a bizottság ok többségének tetszését, mégis a részletes vitában is arra szeretném felhívni a figyelmet - ezt pénzügyminiszter úrnak is jeleztük , hogy az önkormányzatok eladósodása a következő év első negyedévében tovább folytatódik. Tovább folytatódik és 2040 milli árd közé tehető az az összeg, amely a közalkalmazotti bérek és az energiaáremelésből fakadó többletköltségek finanszírozásához hiányzik. Az eladósodás ugyanolyan jelentőségű - mivel az államháztartásnak része az önkormányzatok költségvetése is , mintha b első hitelt maga a kormány, maga a költségvetés venne fel, hiszen ezeket az önkormányzatokat továbbra is működtetni, finanszírozni kell. Elfogadjuk pénzügyminiszter úrnak azt az érvelését, hogy hosszabb távon közelíteni kell az európai közösségek önkormány zatok gazdálkodását érintő támogatásához, hogy saját bevételeik biztosítása révén és az ott maradó pénzekből, az ott maradó megosztott adóbevételekből nagyobb mozgástere legyen. Ma ez Magyarországon nem éri el a 10 százalékot az önkormányzatok esetében, mí g az Európai Közösséghez tartozó nyugateurópai országokban megközelíti az 50 százalékot. Csak ilyen nagyobb mozgástér esetén lehet a helyi demokrácia kis köreinek megadni azt a jogot, hogy saját ügyeikben önálló döntéseket hozzanak. Erre szerettük volna f elhívni a figyelmet azzal a javaslatunkkal, hogy a személyi jövedelemadónak nagyobb része maradjon az önkormányzatoknál, valamint arra, hogy a nagyvárosokban az eladósodás révén jelentkező feszültségek ugyanúgy a költségvetésnek jelentenek
