Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
40 torzszüleménye után végre megértjük azt, hogy tulajdon egyféle van. Nincs olyan, hogy szövetkezeti vagy ak ármilyen személyi tulajdon - vagy mik voltak még az én ifjú jogász koromban , hanem van magántulajdon, és a magántulajdonosoknak módjuk van szövetkezni a tulajdonuk hasznosítására. Ehhez nincs szükség szövetkezeti tulajdonra! Francz Rezső úrnak pedig megn yugtatásul azt szeretném mondani Sepsey Tamással egyetértve, hogy a strómanokkal megszerzett tulajdon nem tulajdona az illetőnek, és annak a helyzetnek a megoldására sem ez a törvény alkalmas. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Viszonválaszra megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy Francz Rezsővel nem vagyunk kardinális ellentétben, lehet, hogy mások nem pontosan értették azt, ami t Francz Rezső mondott. Mindazonáltal jelzem, hogy az alapképzésben az akkori kormányhatalom szervei kőkeményen részt vettek, és legvégül maga a hivatal hozott döntést a földalapokról. Addig meg sem lehetett kezdeni semmilyen további ténykedést. Tehát Seps ey úr vélekedését bizonyos földek elsumákolásáról ilyen alapon hajlamos vagyok megkérdőjelezni. Azt hiszem, nem helyénvaló ebben az Országgyűlésben ilyen fontos kérdésben légből kapott rágalmazásokkal félrevinni a vitát, mert nem hiszem, hogy a kétpercesek , hanem sokkal inkább az ilyen légből kapott ügyek vitték félre valóban egy kicsit a vitát. A másik mondandóm mindössze annyi ilyen rövid idő alatt - meg nem is kívánom szaporítani a szót , hogy Farkas Gabriella hozzászólásában ismét felütötte a fejét az ideológiai idegeskedés a szövetkezés gondolatától. Azt hiszem, hogy a magántulajdon szentségét valló emberek és politikai erők számára a szövetkezés a lehető legbarátságosabb gondolatkör. Ha valaki ezt befeketíteni kívánja, úgy gondolom, hogy az valamilyen hátsó szándékkal történik. Azt hiszem, nem kellene ennek a parlamentnek annál többet mondani ez ügyben, mint amit a szövetkezeti törvény tartalmaz, hogy minden olyan célra lehet szövetkezni, ami a tagok érdekeit szolgálja, és ha a tagok érdekeinek szolgál atára való szövetkezés szövetkezeti tulajdont is megkövetel, akkor azt is lehessen megtenni. Én ennek lennék, ha úgy tetszik, élharcosa. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Három név szerepel a képernyőn kétperces reagálásra. Természetesen megadom a szót, csak tisztelettel felhívom a figyelmet arra, hogy ha gyorsan akarunk törvényt ebből a törvényjavaslatból, akkor gazdálkodjunk az idővel. Szólásra következik Francz Rezső kép viselő úr, Magyar Szocialista Párt. Az elnöklést átadom Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária foglalja el.) FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Farkas Gabriella fél évszázad törzsszüleményét emlegette szó szerint. Ez így nem elfogadható, ideje lenne ezt a régi, kopott, recsegő lemezt levenni. (Derültség.) Ugyanis úgy gondolom, hogy az elmúlt időben minden szövetkezeti tagnak meg volt adva a lehetőség, hogy nekimenjen a szövetkezetnek é s vigye azt, ami vihető. Vitte? Elnézést, nagyon sok helyen tele vannak vele - hogy így mondjam , hogy hagyják már élni őket. Nyilván ez esetenként és helyenként változó. Amíg a mi szövetkezetünk egyben volt, a 14 ezer hektáros földterületen belül 33 embe r volt, akinek száz aranykorona fölötti részaránytulajdona volt. Tehát az adott, hogy a kisbirtokok sokasága tette össze a 14 ezer hektárt. Ez más, mint az Alföld, ahol a kétszázholdas ember parasztember volt. Nálunk a grófnak sem volt annyi földje! Ezeket a kisbirtokokat összerakni egy naggyá és azt
