Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
34 tulajdonosok nagy része sokkal nyugodtabb lenne, mondván, hogy megtörtént az, amit nekik ígértek, és jogszerűen történt meg. Mivel a fellebbezések úgyis hozzájuk kerülnek, őket erre fel kellene készíteni, és a munka jobb hatékonysággal folyhatna. Sajnos, annak idején jóhiszeműségből, most nem tudom, miért - remélem, hogy oda nem figyelés miatt - nem került be a törvénybe a szankcioná lás. Mi történjék akkor, hogyha: a földalapokból szándékosan elkülönítettek és nem vontak be a földalapok alá földterületeket, tehát nem reális adatokat kaptak a földkiadó bizottságok, és nem reális adatokkal dolgoztak; ha szándékos törvénysértések történt ek - gondolok itt elsősorban olyanokra, amelyek a későbbiekben a tulajdonosok jogait erősen sértették: sok esetben csaltak a sorsolásnál, maguknak kiadták a földterületeket, sok esetben szintén jogellenesen, nem tartva be a sorrendet, tehát a tagi jogon sz erzett földeket előbb kiadták, mint a beviteli kötelezettség alapján keletkezetteket, menet közben eladtak földeket a szövetkezetekben, kivágtak erdőket, mert jó példák voltak erre is és a többi és a többi; ha olyan nyilvánvaló csalások, törvénysértések tö rténtek, amik az egész földkiadást meghiúsították? Erre, sajnos, nincs elképzelés, ezt mindenképpen tárgyalni kellene. Sok esetben - természetesen nem szándékosan - tévesen adták meg az aranykoronaértékeket. Valaki említette is, hogy azok a bizonyos földe k, amik a tanyák körül vannak - az eredeti tulajdonos használja, és az eredeti aranykoronán kapja vissza, mivel ültetvényt telepített rá, és fölemelték az aranykoronaértéket - esetleg kiadhatók a földalapokon kívüli földekből. Szeretném felhívni képviselő társaim figyelmét, hogy földalapokon kívüli földek nincsenek. Ilyen földek nincsenek! Ha ilyen földek vannak, akkor az az eset van, amit az előbb említettem, hogy törvényellenes volt az egész. Olyan alapokkal tehát, amik nincsenek vagy törvényellenes módon keletkeztek, teljesen fölösleges gondolkodni, mert ezek rossz irányba visznek bennünket. Minden földnek tartoznia kell valamilyen földalapba: vagy a kárpótlásiba, vagy a részaránytulajdonosiba - annak idején még el volt különítve az a bizonyos 2030 aran ykorona, amit aztán ez a törvény összevont. De minden földnek földalapban kell lennie! Ebből adódóan - önök ezt nyilván legalább úgy tudják, mint én - a szövetkezeti földtulajdon megszűnt. Keletkezhetett újra szövetkezeti földtulajdon a földtörvény megjele nése előtti időszakban, de kizárólag újravásárlásként vagy bevitelként, vagy apportálással, vagy valami egyéb formában. De úgy, hogy a szövetkezet tulajdonában maradt föld, szövetkezeti földtulajdon nem keletkezhetett. Sajnos, nincs kísérlet a törvénymódos ításban annak megoldására, mi történjék az eddig elmaradt haszonbérletek, illetőleg a még ezután keletkező haszonbérleti követelések kiegyenlítésével. Ugyanis - önök nyilván nagyon jól tudják - évek óta nem fizetnek haszonbérletet a használók. Ebből adódóa n sok esetben a szándékosság is felfedezhető, az időhúzás szándékossága. Ugyanis amíg ez az állapot van, addig a jelenlegi használó földhaszonbérleti díj - gyakorlatilag a föld értékének, a jövedelemtermelésének - kiiktatásával tud termelni a földön, a más ik pedig nem jut hozzá a földjéhez. Erre választ kell adnia ennek a törvénynek, ugyanis itt több százezer ember rövidül meg azáltal, hogy ezeket a pénzeket nem kaphatja meg. Egy szintén nagyon fontos kérdést jelent azon tulajdonosok köre, akik a megadott h atáridőn belül nem adtak be igényt arra vonatkozóan, hol szeretnék a földjüket megkapni. Azt hiszem, ezzel mindenképpen foglalkoznunk kell. Ez ugyanis abba az irányba visz, amit itt több képviselőtársam is említett: ha megadjuk a lehetőséget, akkor elindul egy földkoncentráció, ha nem adjuk meg, akkor ez a cél csak földrendezéssel érhető el a későbbiekben, és nagyon drágán. Az alatt az idő alatt ugyanis, ami az 1993. március 20a - tehát a beadási határidő - és a mai nap között eltelt, sok minden történt a mezőgazdaságban: sokan rájöttek arra, hogy ők mezőgazdasági tevékenységből akarnak vagy kénytelenek megélni; sokan rájöttek arra, hogy kikkel lehetne szövetkezni - csak közben kiderül, hogy a tulajdonosok egy része nem adott be igényt.
