Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ORBÁN VIKTOR, a Fidesz
305 Tisztelt Ház! A kézhez kapott előterjesztés ismeretében felvetődik a kérdés, milyen információk és adatok birtokában tették meg önök előt erjesztésüket. Vajon pontosan tudjáke, hogy milyen mértékű piacrombolással járt eddig a privatizáció? Milyen hatással volt a foglalkoztatásra? Milyen mértékű volt a privatizáció miatt bekövetkezett vagyonvesztés; hogy milyen a kapcsolat a költségvetés jöv őbeni terhei és a privatizáció között; hogy milyen mértékű volt a privatizáció segítségével megvalósult tőkekivonás az országból? S végül a környezetvédelmi követelmények: Nyilvánvaló, hogy jelentős azoknak a külföldi beruházásoknak az aránya, amelyek azér t települtek Magyarországra, mert itt engedékenyebbek a környezetvédelmi előírások. De nem értüke még el azt a határt, amelyen túl már csak hazánk természeti kincseinek helyrehozhatatlan lerombolása árán folytathatjuk az eddigi politikát? Nos, tisztelt ké pviselőtársaim, ezekre a kérdésekre nem kaptunk értékelhető választ. A baloldali pártok kedvenc választási szlogenjei közé tartozott a tiszta és ellenőrzött privatizáció jelszava. Indokolt tehát föltennünk a kérdést: a jelenlegi kormány valóban gátat akar vetni a burjánzó korrupciónak? Bár a törvényjavaslat terjedelmesen tárgyalja ezt a kérdést, a jogalkotónak a közvéleményt megtéveszteni akaró szándéka aligha vitatható. Lehete másnak, mint a választók megtévesztésének nevezni azt a magatartást, amikor a k ormány hosszan beszél az ellenőrzésről, ám a számonkérés és felelősség konkretizálása nem szerepel a törvényjavaslatban? Különösen figyelemreméltó az a fejlődés, amelyen a szabaddemokraták mentek át az elmúlt években. Akik az előző négy évben is itt ültek ezekben a padsorokban, jól emlékezhetnek, hogy a szabaddemokraták szónokai milyen meggyőzően érveltek a spontán privatizáció különböző formái mellett, hangsúlyozván, hogy a privatizáció természeténél fogva csúnya állat, de nincs mit tenni, úgymond, az ered eti tőkefelhalmozás korát éljük, a kapitalizmust mindenhol így szokták megteremteni. Emlékezhetünk arra is, hogy 1993 végétől, a kampány megindulásától hogyan változtak át hirtelen a privatizációs visszaélések könyörtelen ostorozóivá, a tisztességtelen vag yonszerzés kérlelhetetlen bírálóivá. S azok, akik nem hisznek az emberi alkalmazkodóképesség erejében, most meglepetten láthatják, hogy a szabaddemokraták ismét a spontán folyamatok híveiül szegődtek - immár kormánypártként. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hog y röviden ismertessem a törvénnyel kapcsolatban a külföldi tőkéről kialakított álláspontunkat. A Fidesz véleménye szerint a magyar gazdaság helyzete megköveteli, hogy az országba minél több tőke áramoljék, segítve a gazdaság talpraállítását. Ez adottság, a melyet megváltoztatni egyetlen pártnak sem áll módjában. Ám az is a tőke adottsága, hogy mindenkor saját érdekeit érvényesíti, viselkedését a profit és hatékonyság határozza meg. Ettől eltérő szempontokat csak akkor vesz figyelembe, ha erre a kormány rákén yszeríti. A nemzetgazdasági érdek védelme, az olyan nemzetgazdasági szempontok érvényesítése, mint foglalkoztatás, hosszú távú működőképesség vagy exportképesség, a mindenkori kormány kötelessége. Ha ezek az elvárások nem teljesülnek, azért a kormány tarto zik felelősséggel, és nem a külföldi tőke. Nem jókívánságokra van szükség, hanem törvényben előírt feltételekre és garanciákra. Ezzel az előttünk fekvő előterjesztés adós marad, a nemzetgazdasági érdekeket pusztán költségvetési érdekké egyszerűsíti, s így hibát követ el. Tisztelt Ház! A magyar gazdaság adottságai természetesen kulcsfontosságúvá teszik kapcsolatainkat a világgazdaságban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szemérmesen hallgatnunk kellene a számunkra hátrányos folyamatokról, márpedig ideje lenne kimondani, hogy a magyar gazdaság nettó tőkeexportőr egy olyan helyzetben, amikor hazánknak óriási tőkebefektetésekre lenne szüksége. A tőkebefektetés jelentős mértékben függ a privatizációtól, ezért egy nemzetgazdasági stratégiába ágyazott privatizációs elképzelésre lenne szükségünk. S miután a kormánynak nincs érvényes gazdaságpolitikai stratégiája, nem lehet jó privatizációs stratégiája, és így törvénye sem.