Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
268 Az alapok számát és nagyságát annak függvényében célszerű bővíteni, hogy a teljes kárpótlásijegytömeg folyamatosan lekötésre kerüljön. Harmadszor: a nyilvános pályázatokon értékesítésre felkínált vagyonrészek döntő többségénél a vételár 1050 százalékát kárpótlási jegyekkel lehet kiegyenlíteni. Ennél magasabb arány kivételesen elsősorban az élelmiszergazdaság területén alkalmazható abban az esetben, ha a föld értékesítéséből felalmozódott jegyek felhasználásáról van szó. Tisztelt Országgyűlés! Az 1992. évi X. törvény értelmében a társadalombiztosítási önkormányzatok az állami vagyonból ingyenes vagyonjuttatásra jogosultak. Az érdekeltek r észéről egyetértés van abban, hogy az egészségügyi önkormányzat, illetve a nyugdíjbiztosítási önkormányzat számára átadásra kerülő vagyonnak forgalom- és hozamképesnek kell lennie. A vita azon folyik, mit, mikor, milyen feltételek mellett adjunk át. A vagy onátadás üzleti értéken történik. A felajánlott vagyon ajánlati árát a korábbi részvényértékesítésekben kialakult ár vagy a másodlagos tőkepiacon hosszabb periódus átlagában kialakult ár, illetve az üzleti értékeléssel megállapított ár alapulvételével lehe t kialakítani. A vagyonátruházási szerződésben fel kell tüntetni a kölcsönösen megállapodott értéket, illetve árfolyamot. A vagyonátadás jogosultja és kötelezettje közötti jogviszony megegyezik a részvény- illetve ingatlaneladási szerződésekben alkalmazott al. Az átadásra kerülő vagyon társasági részesedésekből, ingatlanokból, részvény, illetve ingatlanportfólióból álló befektetési társaságok részvényeiből tevődik össze. A hatályos törvényi rendelkezés szerint a vagyonátadásnak már '94. december 31ig meg k ellett volna történnie. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy bár az említett határidőt nem lehetett betartani, a kormány és a két privatizációs szervezet 1994 második felében jelentős vagyontömeget jelölt ki a tbönkormányzatok számára. Az ÁVÜnél több mint negyven kisebb társaság, az ÁV Rt.ben pedig huszonegy országos jelentőségű nagyvállalat cégeiből különítettek el részvényeket a tbönkormányzatok számára. Ezen túl mindkét vagyonkezelő kész arra is, hogy ingatlanokat adjon át az önkormányzatoknak. Az edd ig elkülönített vagyontömeg piaci áron 7080 milliárd forintos értéket képvisel. A tényleges átadásról, ennek feltételeiről és határidejéről folynak a tárgyalások. Azt azonban már ma is nagy biztonsággal el lehet mondani, hogy az eredetileg elhatározott, 3 00 milliárd forint értékű irreális vagyontömeg helyett legfeljebb 120130 milliárd forint értékű vagyonátadás valósulhat meg. Ennél nagyobb mértékű vagyonátadás veszélyeztetné a privatizációt is és a tőkepiacot is. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény font os célja, hogy a privatizációs politika alapelveit, továbbá a privatizációs technikákat és a privatizációt segítő pénzügyi eszközöket maga a törvény egymással szerves egységben állapítsa meg. A privatizációs törvény tehát komplex, külön végrehajtási rendel kezéseket nem tartalmaz. Mivel szándékaink szerint az állam privatizálandó vállalkozói vagyonának értékesítése '98ig lényegében befejeződik, nincs szükség évente külön vagyonpolitikai irányelvekre, hanem a gazdaságpolitika változó elemeihez való igazodást az éves költségvetési törvényekben célszerű biztosítani. A törvényjavaslat egységesíti a privatizációs szervezetet. Megszüntetjük azt a korábbi gyakorlatot, hogy a különböző állami vagyonkezelő szervek - az ÁVÜ, az ÁV Rt., a Kincstári Vagyonkezelő Szervez et , a különböző ágazati minisztériumok eltérő gyakorlatot folytassanak a privatizáció tekintetében. Ennek érdekében a törvény egységes új szervezetet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot tervezi létrehozni. Az új törvényjavaslat ab ból indul ki, hogy az állami tulajdon egységes, a tulajdonjogokat az Országgyűlés, illetve a kormány gyakorolja. Az ágazati minisztériumok - kivételes, jól indokolható esetektől eltekintve - tulajdonosi jogokkal nem rendelkeznek. Az ágazati minisztériumok tulajdonában maradó vállalatok felsorolását a privatizációs törvény melléklete tételesen tartalmazza. Az ágazati tulajdonlás kérdésében nincs olyan megoldás, amely ellen ne szólnának nyomós elméleti és tapasztalati érvek. Ha az ágazati minisztériumok a tul ajdonosok, akkor a szabályozási és a
