Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 30 (50. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
249 (18.20) A 9. § ugyanis arról rendelkezik, hogy azok a tulajdonosok is, akik nem jelenték azon a bizonyos kéthónapos határidőn belül, hogy szeretnék önálló birtoktestként birtokba ven ni a földjüket, egy terület tulajdonosai lesznek sorsolás folytán a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint. Tehát konkrét helyrajzi számmal rendelkező terület bizonyos részének tulajdonosai. Az eredeti törvény ezt húsz főben korlátozta, ha emlék szünk rá, tehát húsz főnek lehetett közös tulajdona. Ez a módosítás, amit a kormány beterjesztett, ezt a húsz fős korlátot el kívánja törölni, de a helyrajzi számmal jelölt terület a közös tulajdonosok számának korlátot szab. Tehát csak akkora terület lehe t közös tulajdonban, amekkorát az a bizonyos helyrajzi szám letakar. A mostani előterjesztés, amit a mezőgazdasági bizottság beterjesztett - a földhasznosító közösség - ezt a bizonyos határt áthágja és több falura is kiterjesztheti. Én mindenképpen be kívá nok terjeszteni egy módosító indítványt - és kérem a támogatásukat , hogy a fölhasznosító közösség csak egy közigazgatási területnagyságon lehessen, ne hághassa át ezeket a határokat. Mert abban az esetben, ha esetleg ez a bizonyos közösség fölbomlik és a földek újra magántulajdonba kerülnek - úgy értem, önálló birtoktestként, önálló egységként kerülnek tulajdonba , óriási problémák keletkeznek a falvak között. Ugyanezek keletkezhetnek falvakon belül is... Emlékezzenek csak arra, hogy ha egy faluban mondj uk a legjobbnak tartott földet elkezdik osztani, az milyen hisztériát tud kelteni. Ha most megint több falunál hozzuk össze ezt a tulajdonközösséget, ez a bizonyos hisztériakeltési lehetőség a sokszorosára nő. Ezt mindenképpen meg kellene akadályoznunk, me rt ez a jövőben óriási probléma lesz. Nem beszélve arról, ha a tulajdonosok kellő információval, vagy esetleg még bizonyos szándék szerint tévinformációval is rendelkeznek vagy fertőződnek menet közben, ezeket a közösségeket nem hozzák létre annak ellenére , hogy meggyőződésem: bizonyos esetekben, bizonyos körülmények között a földhasznosító közösség létrejöttére szükség van. Tehát olyan törvényeket kell hoznunk, amelyek meghúzzák a törvényes határait ezeknek a közösségeknek, egyértelmű helyzetet teremtenek, és ebben az egyértelmű helyzetben minden tulajdonos tájékozódni tud. Kérem elnök urat, hogy erre a bizonyos 25. pontra vonatkozóan is szíveskedjék nekem megadni a holnap déli határt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖ K (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Gombos András képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtáraim! Én a T/187. számú törvénymódosító javas lat részletes vitája keretén belül - mely a földkiadó bizottságokról szól - az ajánlás 25. pontjában szereplő témával szeretnék foglalkozni, mely a bizottság indítványában egy új intézmény, a földhasznosító közösség létrehozását és működését kívánja szabál yozni. Megítélésünk szerint ez egy nagyon fontos, a gyakorlati életbe illeszkedő, a földtulajdon célszerű, profitorientált, a gondos gazda gazdálkodását elősegítő intézményi forma. Ugyanakkor egy új szervezeti forma is, mely a tulajdonnal való rendelkezés lehetőségeit igyekszik bővíteni. Véleményem indoklására engedjék meg, hogy felidézzem az 1993. évi II. törvény hatálybalépése után kialakult különböző szituációkat. Amikor megalakultak a törvény értelmében a földkiadó bizottságok, ha azok működőképesek vol tak, a résztulajdonosokat két fő csoportra oszthatták, és osztották is be. Az első ilyen csoport azokból a tulajdonosokból állt, akik az említett törvény kihirdetése után hatvan napon belül kérték részaránytulajdonuk önálló földingatlanná alakítását, azaz földjük kiadását. Ezek a tulajdonosok saját maguk kívánták tulajdonukat hasznosítani, amit a jól működő bizottságok esetében néhány helyen már birtokba is vettek, és ennek megfelelően élnek is ezzel a lehetőséggel.
